A rekreációra nevelés célfilozófiai, tartalmi és módszertani alapjai az iskolai testnevelésben
Philosophical, Content and Methodological Basis of Educating to Recreation in the Physical Education
"A rekreáció Kis Jenő (1998), és Kovács T. Attila (2004) értelmezése nyomán nem más, mint az életminőség tana. E tan azokat az aktuális elméleti, gyakorlati és módszertani ismereteket fogja össze, amelyek segítségével válaszok adhatunk a civilizáció kihívásaira, ártalmaira. Az életminőség fogalma a XX. század második felétől került a közbeszédbe. Oka, hogy a társadalom evolúciós sikerének következményei komoly károsodásokat okoznak/okoztak az emberi személyiségben. Jól ismert formula szerint: A jólét nem járt jól-léttel.
A civilizációs ártalmakból (fizikai aktivitás, stressz, túlfogyasztás, környezeti ártalmak) alakulnak ki a civilizációs betegségek (keringési, daganatos, mozgásszervi és idegrendszeri panaszok). E betegségek terén Magyarország Európában a veszélyeztetett országok sorába tartozik. Lakosságának életminősége nem felel meg gazdasági fejlettségének. Erről többek között Kopp Mária és Kovács Mónika Erika (2006) munkája alapján kapunk objektív képet. Kopp Mária szerint rekreációra minden korosztálynak szüksége van. E kijelentés igazságát az iskoláskorú tanulók egészségügyi szűrései is alátámasztják. Mit jeleznek ezek a szűrések? A tartási rendellenességek, a statikai lábbetegségek emelkedését; a hypertonia gyakoriságának növekedését az életkor előrehaladtával; a cukorbetegség előfordulása életkoronként és évenként is növekvő tendenciáját, a kövér gyermekek évről- évre növekvő számát; a szomatoform zavarok növekvő arányát, stb.
Ahhoz, hogy a civilizációs ártalmak „ellenszerét” jelentő rekreációs szemlélet értékké váljon és gyakorlata meggyökeresedjen, megfelelő nevelésre van szükség. A rekreációra nevelés intézményes kerete a közoktatás. Minden műveltségi területnek felelőssége van abban, hogy kialakuljon a tanulókban, a totális értelemben (szellemi-fizikai) vett rekreációs hajlandóság. Ez a szemlélet és az adekvát tevékenységek iránti pozitív hozzáállást jelentheti. A Testnevelés és sport műveltségi terület kiemelt szerepet játszik ebben a társadalmi jelentőségű felkészülési folyamatban.
A céltudatos pedagógiai munka alapját a tantervek/alaptantervek biztosítják. A rekreációs hajlandóság kialakítása szempontjainak figyelembe vételével az alábbi alapvető kérdések kutathatók:
- Milyen értékválasztást tükröznek a tantervek/alaptantervek? Felfedezhető-e bennük a tantárgyi válaszadás igénye a valós társadalmi problémákra? Hangsúlyt kapnak-e a civilizációs ártalmak megelőzését szolgáló értékek és tartalom? Milyen szemléletet deklarálnak a tantervek? Megjelennek-e a rekreációra alkalmas adekvát tartalmak a tantervekben? Kapnak e- hangsúlyt az elméleti tudatosítást szolgáló ismeretek? Milyen kulcsszavak jellemzik az ismereteket? Vannak-e a módszertani feldolgozásra vonatkozó kitételek? Ha vannak, milyen módszertani elvek dominálnak? A tantervek ismeretei és pszicho-motoros tartalmai megfelelnek-e az érdeklődés felkeltés illetve élményszerűség kritériumainak? Hogyan fogalmazza meg a tanterv a követelményeket? Figyelembe veszik-e a követelmények a személyiség egészét?
E kérdések vizsgálata történhet:
- A rendszerváltást megelőző testnevelési tantervek összehasonlító vizsgálata esetében.
- A rendszerváltást megelőző utolsó központi előíró tanterv és az azt követő alaptanterv összehasonlító vizsgálatánál.
- A rendszerváltást követő Nemzeti alaptantervek összehasonlító vizsgálatánál.
- Az európai tantervek hasonló tárgyú vizsgálatánál. Aktuális német és angolszász testnevelési tantervek áttekintése és összehasonlítása a Nat 2012. illetve a kerettantervek 2012-vel.
Hivatkozás:
Kis J.(1998): Bevezetés egy nemzeti vonatkoztatási rendszerű rekreáció- elméletbe. MTE, Budapest.
Kovács T. Atilla (2004): A rekreáció elemélet és módszertana. Fitness Akadémia. Budapest.
Kopp M- Kovács N. E.(2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.
"
előírt nyelvtudás: B2 komplex felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-02-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
