 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma ismertetése:
Az ENSZ statisztikai előrejelzéseinek és demográfiai megfigyeléseinek (United Nations (2015): Population 2030 - Demographic challenges and opportunities for sustainable development planning, United Nations (2017): 2017 Revision of World Population Prospects), függvényében valószínűsíthető, hogy 2030-ra a világ népességének 60, 2050-re pedig megközelítőleg 70 százaléka városokban fog lakni, mely a vidék-város társadalmi ellentétek kiéleződését idézi elő. A fokozódó városiasodás következményeinek kapcsán több tudományos elemzés (Rider W. Foley, Darren Petrucci, Adnim Wiek: Imagining the Future City, 2014, Jeffry L. Miekle: The Future City, In.: Rethinking the American City: An International Dialogue, 2014) tesz arra utalást, hogy a jövő társadalmi interakciói – a fennálló nemzetállami keretek átalakulása mellett – főként városállam alapú működési rendszerbe áthelyeződnek át, ahol a városi központok funkcióival szemben a vidék társadalmi és gazdasági szerepköre egyértelműen másodlagos helyzetbe szorul vissza. Mindez a demográfiai jövőképünk alapjainak újraértelmezését teszi szükségszerűvé.
A vidéki területek fokozatos háttérbe szorulásának problematikája Nagykanizsa és térségének perspektívájában szintén stratégiai kérdésként értelmezendő. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően Dél-Zala (melyet a Mura Nemzeti Program célterületeként az utóbbi években tudatosan Murafölde névre kereszteltek) népességmegtartó ereje (8 százalékos munkanélküliségi és 3-3,5 ezrelék/év elvándorlási ráta) fokozatos gyengülést mutat, mely megfelelő szakpolitikai válaszok hiányában térségünk marginalizálódását fogja erősíteni. Következésképpen, a dél-zalai térségszintű válságkezelés módszereinek hatásvizsgálata a szakpolitikai menedzsment támogatásának szempontjából kiemelt jelentőséggel és relevanciával bír, mely hasonló fejlesztéspolitikai kihívásokkal küzdő vidéki területek számára is releváns következtetéseket és javaslatokat tartalmaz.
A Zala megyét körülölelő országok (Ausztria, Szlovénia, Horvátország) Mura-menti területein – a „városállamosodás” teóriájára részben rácáfolva – gazdaságilag életképes, nagyobb népességmegtartó erővel bíró vidéki területek találhatóak, melyek vizsgálata (főként a vidékfejlesztési menedzsment eszközökre, legfőképpen a vállalkozásfejlesztésre és stratégiai vidékfejlesztési sikertényezőkre fókuszálva) a dél-zalai kutatásba értékes tapasztalatok és jó gyakorlatok becsatornázását teszi lehetővé. Ráadásul ezen területek (Feldbach, Leibnitz, Radkersburg, Prekmurje, Međimurje megyék/kerületek) kutatásba való bevonását az is indokolja, hogy mind területükben, mind demográfiai helyzetképükben, mind pedig földrajzi adottságaikban nagy mértékben hasonlítanak Dél-Zalához, így az összehasonlító elemzés megállapításainak kellően erős magyarázó ereje biztosítottá válik.
A kutatás célja:
A kutatás fő célja, hogy a Mura-régió osztrák, szlovén és horvát vidékfejlesztési tapasztalatainak, jó gyakorlatainak, illetve jelenlegi stratégiájának menedzsment fókuszú elemzésével, valamint a dél-zalai területen tapasztalt kihívások és szakpolitikai reakciók értékelésével átfogó képet alkothassunk Dél-Zala vidékfejlesztési perspektíváiról és az azonosítható kockázati tényezőkről. Ennek megfelelően szomszédaink Mura-menti vidékfejlesztési helyzetképeinek és jelenlegi törekvéseinek vizsgálatával közelebb kerülünk a fenntartható(bb) vidéki társadalmakat biztosító szakpolitikai sikertényezők részletes megismeréséhez, így tudományos igényességgel számos ajánlás értékű megállapítást tudunk megfogalmazni térségünk további fejlődését, illetve a szakpolitikai döntéshozatal pozitív irányú kibontakozását elősegítve.
A kutatás a következő kérdésekre kíván választ nyújtani:
•Melyek a versenyképes és fenntartható vidéki területek sikertényezői? Mit mutatnak a
•Milyen tényezőkkel magyarázható Dél-Zala eszkalálódó demográfiai válsága?
•A szomszédos országok esetében milyen szakpolitikai válaszok születtek a vidéki területek demográfiai fenntarthatósága érdekében? Az azonosított jó gyakorlatok milyen mértékű eltéréseket és hasonlóságokat mutatnak a vizsgált országok tekintetében? Megfigyelhető-e egy általános Mura-menti válságkezelő „recept”, vagy partikuláris szakpolitika-alkotásról beszélhetünk?
•Alkalmazhatók-e a Mura-menti regionális jó gyakorlatok Dél-Zalában, s ha igen, akkor annak milyen feltételei vannak?
•A kutatási tapasztalatok függvényében mi a Mura Nemzeti Program szakpolitikai mérlege? Melyek az erősségei, s melyek a fejlesztendő területei?
Kutatási témához javasolt módszerek:
A doktori kutatás során a téma feldolgozásához az alábbi kutatási módszerek nyújtanak megfelelő módszertani alapot:
• Kvalitatív:
o releváns nemzetközi és hazai szakirodalom (témakörök: versenyképesség, vállalkozásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, innovációs politika, településfejlesztés, termelői klaszterfejlesztés, agrárpolitika) és vidékfejlesztési és településfejlesztési stratégiák (ágazati stratégiák elsősorban a vidéki vállalkozásfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, turizmusfejlesztés, agrárfejlesztés, demográfia terén – pl. Muraközi Fejlesztési Stratégia, Stájer Gazdasági és Turisztikai Stratégia 2025 - valamint európai uniós finanszírozású Regionális Operatív Programok) feldolgozása
a szekunder kutatás tématerületei:
a szakirodalmi áttekintés során a fenntartható vidékfejlesztés releváns modelljei (pl. szektorális, multiszektorális, territoriális, lokális; Hodge és Midmore:2008) szintén a vizsgálat tárgyát képezik, konklúzióként pedig egy önálló, Muraföldére optimalizált vizsgálati modell kerül kialakításra
o legalább 30 strukturált interjú készítése Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban szakpolitikai stakeholderek (szakpolitikai irányítás, szakmai kamarák, TDM szervezetek, megyei/kerületi közigazgatási intézmények, önkormányzatok, kutatók, területfejlesztési szakértők, helyi termelőket és szolgáltatókat tömörítő klaszterek) bevonásával
o legalább 30 strukturált interjú készítése a Mura Nemzeti Programot irányító, illetve az abba bevont stakeholderekkel (szakpolitikai irányítás, szakmai kamarák, TDM szervezetek, résztvevő önkormányzatok, helyi termelők, szolgáltatók, kutatók, vidékfejlesztési szakértők)
• Kvantitatív:
• statisztikai adatelemzések (demográfiai, gazdasági, fejlettségi, versenyképességi adatok) és összefüggés-vizsgálatok (kereszttábla-elemzés, klaszteranalízis, korreláció- és regresszió analízis) a célterületre vonatkozóan
A kutatási téma előzményei:
A kutatási téma előzményét két fő forrás szolgáltatja. Egyfelől, a nemzetközi szakirodalomban fokozatosan előtérbe került a globális demográfiai trendek vidéki társadalmakra gyakorolt hatásainak vizsgálata, melyek sok esetben a vidék marginalizálódását, illetve a városias térségek felemelkedését jelzik előre. Mindezek vizsgálata és értékelése a kedvezőtlen demográfiai és gazdasági helyzettel szembesülő Murafölde esetében szükségszerű feladatnak számít, mivel a nemzetközi tapasztalatok tükrében kifejezetten indokolt mérlegelni azokat a kihívásokat és lehetőségeket, melyek a vidéki területek versenyképességére és fenntarthatóságára pozitív vagy negatív hatásokat gyakorolhatnak. A témában végzett kutatással, illetve a konklúzióként megfogalmazott előremutató következtetésekkel a marginalizálódásból történő vidéki kiútkeresés szakpolitikai síkon hatékonyan támogatható, mely a térségben élő elhivatott szakemberek számára erős motivációt biztosít.
A kutatási témát másfelől a Mura Nemzeti Program elfogadása inspirálta. A gazdasági és demográfiai válsághelyzet orvoslására született meg szakpolitikai válaszként 2016-ban a Mura Nemzeti Program, mely Murafölde gazdasági revitalizációját felülről koordinált és ösztönzött módon a mezőgazdasági termelés (elsősorban zártkerti gazdaságok, kertészetek, feldolgozó kapacitások fejlesztése, mezőgazdasági vállalkozók támogatása) és a turisztikai szolgáltatások fejlesztésén keresztül kívánja megvalósítani. Tekintettel arra, hogy a program várható eredményei Murafölde jövőbeli versenyképességi perspektíváit alapjaiban befolyásolják, a Mura Program keretében implementált fejlesztéspolitikai menedzsment módszerek, illetve a kitűzött vidékfejlesztési célok értékelése szakmai szempontok mentén kifejezetten szükségszerűnek minősül. Ezzel vizsgálhatóvá és értelmezhetővé válik, hogy a Mura Nemzeti Program keretrendszere milyen mértékben képes befolyásolni a térség kedvezőtlen demográfiai és gazdasági tendenciáit.
Néhány jelentős forrásmunka a témakörből:
•Jerzy Banski: The Development of Rural Areas in Central Europe - An Identification of New Processes. In: Regionality and/or Locality. Pécs: Centre for Regional Studies, 2007, Discussion Papers, Special
•Tihana Sudarić, Krunoslav Zmaić 1, Božidar Petrač: Regional Clusters in a Function of Rural Development in Croatia, Discussion Papers 2007. Regionality and/or Locality
•Aleksandar Lukić: Tourism, Farm Diversification and Plurality of Rurality: Case Study of Croatia, In: European Countryside Vol. 5 Issue 4. 2013
•Ðula Borozan: Enhancing Regional Competitiveness Through the Entrepreneurship Development, Interdisciplinary Management Research. 2009, Vol. 5.
•Damir Demonja: The Overview and Analysis of the State of Rural Tourism in Croatia, 2014
•Stuart A. Rosenfeld: Creating Smart Systems A guide to cluster strategies in less favoured regions - European Union-Regional Innovation Strategies, Regional Technology Strategies Carrboro, North Carolina, USA, 2002
•Franz Tödtling, Michaela Trippl: One size fits all?: Towards a differentiated regional innovation policy approach, Research Policy Volume 34, Issue 8, October 2005
•Dorothea Sturn: Decentralized Industrial Policies in Practice: The Case of Austria and Styria, European Planning Studies Volume 8, 2000 - Issue 2
•Jože Rovan, Jože Sambt: Socio-economic Differences Among Slovenian Municipalities: A Cluster Analysis Approach, Developments in Applied Statistics, Metodološki zvezki, 19, Ljubljana: FDV, 2003
•Duška Knež Hočevar: Family farms in Slovenia: Who did the measures 'Setting Up of Young Farmers' and 'Early Retirement' actually address?, Anthropological Notebooks . 2012, Vol. 18 Issue 1
•Samo Drobne: Functional Regions Defined by Urban Centres of (Inter)National Importance – The Case of Slovenia, REAL CORP 2010 Proceedings/Tagungsband Vienna, 18-20 May 2010
•Stanislava Kukar: Regional Policy in Slovenia Results, Problems, and Alternatives, Eastern European Economics Volume 34, 1996 - Issue 4: Regional Problems and SME Development in Transition Countries (cont.)
•Jasna Fakin Bajec: Cultural Heritage and the Role of Voluntary Associations in the Process of Achieving Sustainable Development in Rural Communities, Br. 28 (2016): Studia ethnologica Croatica
•Kusar Simon: Analysing the system of settlements in Slovenia: Traditional and alternative approach, Geographica Pannonica 2013, vol. 17, br. 1
•Birte Nienaber: Globalization and Europe's Rural Regions, Routledge, 2016
•Milan Bufon, Vesna Markelj: Regional Policies and Cross-Border Cooperation: New Challenges and New Development Models in Central Europe, Revista Română de Geografie Politică, XII, no. 1, May 2010
•David Turnock: Cross‐border cooperation: A major element in regional policy in East Central Europe, Scottish Geographical Journal Volume 118, 2002 - Issue 1
•Davide Fiaschi, Andrea Mario Lavezzi, Angela Parenti: Does EU cohesion policy work? Theory and evidence, Journal of Regional Studies, 2017, Vol. 58, Issue 2
•Kwok Tong Soo: Innovation, Across Cities, Journal of Regional Studies, 2017, Vol. 58, Issue 2
•Marcos Sanso‐Navarro, María Vera‐Cabello: Regional Growth, Innovation, and Latent Non-linear Effects? Journal of Regional Studies, 2016, Vol. 56, Issue 5
•Georgeanne M. Artz, Younjun Kim, Peter F. Orazem: Does Agglomeration Matter Everywhere?: New Firm Location Decision in Rural and Urdban Markets, Journal of Regional Studies, 2015, Vol. 56, Issue 1
•Peng He, Yong He, Feifei Xu: Evolutionary analysis of sustainable tourism, Annals of Tourism Research Volume 69, March 2018
•Matina Terzidou, Caroline Scarles, Mark N. K. Saunders: The complexities of religious tourism motivations: Sacred places, vows and visions, Annals of Tourism Research Volume 70, May 2018
•Jeffry L. Miekle: The Future City, In.: Rethinking the American City: An International Dialogue, 2014
•Rider W. Foley, Darren Petrucci, Adnim Wiek: Imagining the Future City, Issues in Science and Technology Vol. 31, No. 1, 2014
•Ian Hodge, Peter Midmore: Models of Rural Development and Approaches To Analysis Evaluation And Decision-Making, Économie rurale, 307, 2008
•Rácz Szilárd: A magyar-horvát határon átnyúló együttműködések sajátosságai és térszerkezeti alapjai, http://regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/1183
•Bokor László: Godolatok a Muravidék Elnevezéséről és Területi Határairól, Földrajzi Közlemények 2012. 136. 1. pp. 56–65.
•Hardi Tamás: A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében, Tér és Társadalom, 16(4)
•Berkesné Rodek Nóra, Birkner Zoltán, Ernszt Ildikó: Miszlivetz Ferenc (szerk.) Köldökzsinór: A Pannon Városok Szövetségéhez tartozó városok sikerének és megtartó erejének kulcstényezői, Kőszeg: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, 2017 (iASK - KRAFT könyvek)
•Birkner Zoltán, Máhr Tivadar, Berkesné Rodek Nóra: The Opportunities of Small and Medium-Sized Cities in the Globalizing World In: Maja Baćović, Marin Milković, Mirjana Pejić Bach, Sanja Peković (szerk.) 2017
•Birkner Zoltán, Lehota János, Torma Roland: „Határtalan lehetőségek”VEZETÉSTUDOMÁNY 44.:(Különszám) 2013
•Szepesi Balázs, Csite András, Balás Gábor: Milyen lehet a magyar vidék 15 év múlva?, Öszkép, Hétfa Kutatóintézet, 2018
előírt nyelvtudás: angol
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2018-06-01 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
