Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Vadászható galambfélék állománydinamikája, populációs paraméterei, vadászati jelentőségük értékelése

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Debreceni Egyetem
állattenyésztési tudományok
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola

témavezető: Juhász Lajos
helyszín (magyar oldal): DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
helyszín rövidítés: B/121


A kutatási téma leírása:

Hazánkban 2 galambféle tartozik a vadászható fajok közé: az örvös galamb és a balkáni gerle. Az örvös galamb őshonos, a balkáni gerle spontán terjeszkedés révén mintegy 70 éve jelent meg hazánk területén az európai expanziója során. Mindkét faj életstratégiája jelentősen eltért egészen az utóbbi másfél évtizedig. A balkáni gerle meghonosodása során mindvégig a lakott területeken és ezek közvetlen környékén élt, mint egy tipikus synatrop faj, állandó madárként. Ezzel szemben az örvös galamb Közép-Európában mintegy másfél évtizeddel ezelőtt spontán terjeszkedés révén válik egyre inkább emberközeli fajjá, vonuló madárként. Mindét madárfaj jelen idejű populációdinamikai változása kevéssé ismert. Annyi érzékelhető, hogy az örvös galamb állománya növekszik, a balkáni gerle állománya stagnáló vagy csökkenő.
A magyarországi apróvadfajok jelentős csökkenése észlelhető az utóbbi évtizedekben. Ugyanakkor az igény mind hazai mind külföldi sportvadászok irányából továbbra is jelentős. Mindkét faj, de különösen a balkáni gerle vadászati jelentősége is növekedhet a következő években, mint a „jövő apróvadja”. A két faj állományváltozásának nyomon követése vadgazdálkodási szempontból is egyre nagyobb jelentőségű. Mindkét faj elsősorban síkvidéki környezetben jelenik meg nagyobb számban, ezért ezeken a területeken jelentősebb a vadászatuk.
A két faj abban is hasonló, hogy küllemileg nincs jól elkülöníthető morfológiai bélyeg a két nem között.
A doktori téma kidolgozása során (akár a két faj külön-külön témaként vizsgálva) az alábbi kérdésekre adhat választ:
- Mi jellemzi a két faj aktuális állományváltozását (dinamikáját) az egyes aszpektusokban?
- Milyen a két faj ivarmegoszlása a populációkban?
- Mi jellemzi a két faj aktuális szaporodási stratégiáját, habitat használatát?
- Milyen a 2 faj vadászati jelentősége, és ezek változásának trendje?
- Mi jellemzi a két faj táplálkozásbiológiáját – eltérő élőhelyi környezetben és aszpektusokban?
- A különböző területekről származó 2 vadászható faj terítékre került egyedei mennyiben használhatók fel humán étkezési célokra?
A vizsgálatokat több mintaterületen, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében célszerű elvégezni, tekintve, hogy e két megyében a legnagyobb a vadászatuk és jelentős állományaik élnek mind lakott területeken (balkáni gerle), mind szabad területeken egyaránt. Több vadgazdálkodási egység jelezte, hogy a terítékre kerülő jelentős számú egyedet a vizsgálatok számára átadja (pl.: Nyíregyházi Új Erő Vadásztársaság, Tiszavasvári Vadásztársaság, Balmazújvárosi Földtulajdonosi Vadásztársaság).

előírt nyelvtudás: angol
további elvárások: 
Vadgazda mérnöki és természetvédelmi mérnöki végzettség, terepi vizsgálatokban gyakorlottság.

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2018-05-15


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )