Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Fémkomplexek hatása a máj patobiokémiájában

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Rácz Károly Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Szentmihályi Klára
helyszín (magyar oldal): MTA Kémiai Kutatóközpont
helyszín rövidítés: MTA


A kutatási téma leírása:

Az élő szervezetben bizonyos esszenciális fémek (számos egyéb funkciójuk mellett enzimaktivátorként vagy mint az enzim komponense) megfelelő koncentrációban való jelenléte alapvető fontosságú a szervezet normális működése szempontjából. Anyagcserebetegségek (májkárosodások, diabetes, stb) és tumoros folyamatok esetén a szervezet metabolikus egyensúlyának megbomlása következtében a fémelemek homeostasisa is megváltozik. Fémelemhiányos egyoldalú táplálkozás számos megbetegedés kiváltója lehet. Közismert a vegetariánusok vashiányos anaemiája. A magnéziumhiány súlyos rizikófaktor a vénás betegségek, hypertonia, ishaemias szívbetegségek, stroke, diabetes mellitus, tumorok, stb kialakulásában.
A hepatotoxikus anyagok közül leggyakrabban az alkohol okoz különböző májkárosodásokat, de szerepelnek ipari mérgek, haloalkánok, benzolszármazékok, kinonok, számos gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszer, antikarcinogén drogok, epesók, mérgező gombák toxinjai, sárga foszfor, arzénvegyületek, valamint a vas és réz túlterhelés. A táplálékkal bevitt nehéz- és toxikus fémek hatására, valamint olyan megbetegedésekben, ahol metabolikus változások következnek be, a fémelem-metabolizmusok is megváltoznak. A változások következtében a májban és egyéb szervekben, szövetekben az akkumulálódott nehézfémek Fenton és Fenton-típusú reakciókon keresztül szabadgyökös folyamatokat indukálnak, ugyanakkor néhány esszenciális elem kiürülése tapasztalható. A szövetben található kötött vas megfelelő kontroll hiányában a Fenton reakción keresztül szabad gyököket indukál. A vastúlterhelés, illetve az általa létrehozott oxidatív stressz mértékétől függően apoptósis lép fel. A réz, a mangán és egyéb nehézfémek (ólom, kadmium) nagyobb mennyiségben a májat károsítja. A táplálékkal jelentős mennyiségű toxikus nehézfém bevitele történhet, például szennyezett területről (utak mentén) gyűjtött növények, vagy konzervkészítmények fogyasztása esetén. A városokban a nagyfokú motorizáció által jelentős mennyiségű ólom kerülhet a szervezetünkbe tüdőn keresztül is. A toxikus nehézfémek nagyobb mértékű bevitele és az alkohol együttesen szinergista hatást váltanak ki. Különösen a bányászok és a városlakók veszélyeztetettebbek.
A májvédelemben fontos szerepet játszó fémionok pl. a magnézium és a cink. Az alkoholos májbetegségekre, de a nem alkoholos májcirrhosisokra is jellemző a hipomagnezémia, melyet kísér a hipokalémia, hipoparathyreoidizmus, hipofoszfatémia megjelenése is. A magnéziumszint csökkenése általános, így csökken a szérum, az eritrocita, limfocita, leukocita, a májszövet, a szívizom, a vázizom, a csont és az agyvíz magnéziumtartalma. A magnézium kiürülése leggyorsabban a szívizmokból és a májból történik, mint ahogy a táplálkozási magnéziumhiány is először a szívizmokban (infarktus veszély) és a májban (fehérje és enzimszintézis defektusa) lép fel. A magnézium szerepe a szabadgyökös károsodásokban még kevésbé tanulmányozott terület, pedig a magnézium fiziológiásan antioxidánsként viselkedik. Magnéziumhiány, vagy pótlással történő magnézium-túlterhelés hatására a kalcium homeostasis megváltozik a Ca2+/Mg2+ antagonismus miatt, ami az intracelluláris kalciumkoncentráció tranziens növekedését, vagy csökkenését idézi elő. A magnéziumhiány indukálta intracelluláris kalciumszint növekedés beindítja a prooxidáns citokinek (IL-1, IL-6, IL-8, TNF-α, -β), a növekedési faktorok (EGF-α, TGF-β, NFGF, FGF, PDGF) és interferonok (IFN-α, –γ) termelődését, majd bizonyos enzimek génjeinek expresszióját (pl. NADPH-oxidáz, citokróm P450, NO-szintáz, ZnMnSOD) a PIP2 és a MAP kinázok aktiválásán keresztül. Ezzel ellentétben a magnéziumszint növekedés gátolja a prooxidáns citokinek termelődését.
Célunk in vitro és in vivo vizsgálatok végzése, a fémelem-koncentrációk meghatározása, a fémelem-metabolizmusok vizsgálata, a szabadgyökös folyamatok és a fémelem-ellátottság közötti összefüggések feltárása, valamint a fémelem-pótlások szükségességének megállapítása a különböző betegségek esetében, természetes eredetű fémkomplexek in vivo hatásainak felmérése experimentális és humán szövetekben. Állatkísérletekben és humán tanulmányokban vizsgáljuk a kezelések hatékonyságát, a betegségek primer és szekunder prevenciójának lehetőségét a fémion-homeosztázis szempontjából.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2019-05-15


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )