témavezető: Marschalkó Márta
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Célkitűzések
A lymphoreticularis rendszer malignus burjánzásának speciális, bőrhöz kötött formája a cutan lymphoma /CL/ csoport. A betegség tünetei a bőrön jelentkeznek primeren, és hosszabb ideig, rendszerint évekig csak a bőrre lokalizálódnak. A CL esetek száma az utóbbi években világszerte és hazánkban is növekszik. A növekedést okozó tényezők nem ismertek és ismeretlen a betegség kiváltó oka. Több feltételezés létezik- környezeti ártalmak, kemikáliák, vírus infekciók, ezek által kiváltott genetikai eltérések - de ezek egyike sem igazolódott.
Bár nem túl gyakori betegségek, a végzetes kimenetel, az okozott szubjektív, objektív panaszok súlyossága, pszichés megterhelés miatt feltétlenül kiemelt figyelmet érdemelnek.
A betegség diagnosztikája bonyolult, speciális szaktudást igényel. A speciális vizsgálatokhoz /elektronmikroszkopia, flow cytometria, immunhisztokémia, molekulárbiológiai, genetikai eljárások/ megfelelően képzett szakemberek, képzési és tudományos háttér biztosítása szükséges. A speciális szakemberképzés, továbbképzés optimális feltételeinek megteremtésére a doktori iskola megfelelő fórum, együttműködésben egyéb bőrdaganat kutatási programmal, pathológus, haematológus kooperációval, ill. a kiváltó faktorok, kondicionáló tényezők vizsgálatára szolgáló virológiai, genetikai programokkal. Intézetünkben nagy számú bőrdaganatos beteganyag, kisebb számú, de a betegség gyakoriságát figyelembe véve mégis számottevő CL beteganyaggal rendelkezünk.
A kutatási téma során a különböző klinikai alcsoportok, a tumort megelőző jóindulatú folyamatok (parapsoriasis, , erythroderma, atopia) vizsgálatát, ezekben a csoportokban a hisztológiai, immunhisztológiai, molekulárbiológiai, genetikai eltérések értékelését, összevetését a klinikai folyamat alakulásával, prognosztikai jelentőségüket, a klasszifikációs elveket módosító hatásaik vizsgálatát tervezzük.
A betegség hazai gyakorisága, előfordulása nem ismert. Hasznos lenne Magyarországi CL regiszter elkészítése. Ebből a célból a Magyarországi centrumokkal- elsősorban az Egyetemi Klinikák Bőrosztályai, megyei kórházak bőrosztályaival kialakult együttműködésre alapozva, kérdőíves módszer segítségével a Magyarországi esetek regisztrálását, statisztikai analízisüket tervezzük. Az adatok feldolgozása klinikai, prognosztikai, terápiás következtetések levonására, terápiás protokollok kialakítására, az egységes betegellátás alapjainak megteremtésére szolgálna.
A betegség kezelése komplex- hagyományos bőrgyógyászati eljárások mellett lokális röntgen kezelés, cytosztatikus kezelés, speciális fénykezelés, speciális ferezis alkalmazott. Az UV fény /UVA/ a betegség kezelésében kiemelt jelentőségű. A bőr daganatok kiváltásában ismert a különböző UV tartományok provokáló szerepe. Az UV fénnyel kezelt betegek jó modellül szolgálhatnak UV fényhatás vizsgálatára, kísérletes tanulmányozására, hazai fotoferezis centrummal együttműködve a kezelés hatásmechanizmusának tanulmányozása adatokat szolgáltathat a pontosabb megismeréshez.
A betegség kiváltó oka, a progressziót befolyásoló tényezők, a lefolyást meghatározó tényezők nem ismertek. Nem ismert, hogy a viszonylag lassan kezdődő, jóindulatú lefolyást mutató betegség milyen tényezők hatására alakul át igen malignus, tumorosus folyamattá Genetikai tényezőknek, hasonlatosan az egyéb lymphomákhoz, jelentős szerepük van a kiváltásában. Külső, környezeti tényezők, fertőző ágensek- elsősorban vírus fertőzések- UV sugárzás, kemikáliák szerepe felmerült, de nem bizonyított. Ismert, hogy bizonyos típusú lymphomákban, leukemiákban /adult T sejtes leukemia, Burkitt lymphoma, AIDS asszociált lymphoma / virus fertőzések jelentős szerepet játszanak. Klinikai jelentőségű az olyan átmeneti esetek követése, az etiológiai, prognosztikai faktorok jelentőségének meghatározása, ahol a betegség malignus átalakulásának a gyanúja felmerül. Irodalmi adatok szerint a folyamat monoklonalitásának kimutatása a korai diagnosztikai jelentőségén túl prognosztikai jelentőségű. A betegség etiológiájára utaló vagy a betegség kiváltásában jelentős kofaktorok szerepének vizsgálata a folyamat megértéséhez, a hatásosabb kezelés beállításához vezethet. Többször felmerült a vírusok, elsősorban retrovírusok, EBV virus és CMV kiváltó szerepe CL-ban, és joggal feltételezhető, hogy a betegség bizonyos csoportjaiban kofaktorként, prognosztikai tényezőként szerepük lehet. A betegség terjedésében a dendritikus sejtek ineffektív müködésének szerepet tulajdonítanak. A tumor sejtek által termelt TH2 típusú cytokineknek döntő szerepe van ebben a mechanizmusban. Tanulmányozni kívánjuk mycosis fungoides progressziója, malignus transzformálódása során szerepet játszó cytokinek szerepét.
Keratinocyták szerepe CL kialakulásában, progressziójában kevéssé vizsgált. Cutan T sejtes lymphomában (CTCL) a tumoros sejteknek különös affinitása van a bőrhöz, ezen belül az epidermishez, ez a felszínükön expresszálódott adheziós molekula (CLA) hatására jön létre. Ebben az epidermalis folyamatban a 4 főszereplő sejt (tumor, rendszerint CD4+ lymphocyta, a tumor sejt elleni védekező CD8+ lymphocyta, az epidermalis makrofág) egyike a keratinocyta (KC). A lymphocyták, makrofágok betegségben mutatott viselkedése részletesen vizsgált, a KC szerepének a vizsgálata ebben a betegségben nem került az érdeklődés előterébe, bár tudjuk, hogy a KC aktív, immunológiai funkciókkal bíró sejt. Tanulmányozni kívánjuk a betegség folyamán az epidermalis KC-k viselkedését, a tumoros folyamatra mutatott hatását.
.
SALT típusú cutan lymphoma (cutan marginalis zóna lymphoma) kiváltásában Borrelia burgdorferi szerepe igazolt: a kórokozót kimutatták, antibiotikus kezelés néhány esetben eredményes volt. Egyéb kórokozók szerepe is joggal feltételezhető a folyamat kiváltásában. Elsősorban bőr-pathogén vírusok, baktériumok, gombák esetleges szerepének tisztázását kívánjuk vizsgálni cutan marginalis zóna esetekben.
Bejelentkezés
