témavezető: Gáborján Anita
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A halláscsökkenés a populáció kb. 10%-át érintő betegség. A célkitűzések a halláscsökkenés korai felismerését, a megelőzés és kezelési lehetőségek kutatásátfoglalják magukba.
• Ototoxikus gyógyszerek által okozott halláscsökkenések klinikai vizsgálata és állatkísérleti modell alkalmazása
Jól ismert egyes gyógyszerek halláskárosító mellékhatása, ennek ellenére alkalmazásuk a klinikumbannémely esetben elkerülhetetlen. Az aminoglikozid antibiotikumok hatásmechanizmusának vizsgálata állatkísérleti modellen a klinika széleskörű együttműködéseinek keretén belül már megvalósult. További vizsgálatok célja a kemoterápiás szerek (pl. ciszplatin) által okozott halláskárosodás pontos mechanizmusának megismerése és lehetséges prevenciós és terápiás gyógyszerek keresése. Audiológiai vizsgálatokat végzünk ciszplatinnal kezelt heretumoros betegeken. Egereket különböző dózisban és időtartamban azonos kemoterápiás szerrel kezelünk és objektív hallásvizsgálattal (BERA) megállapítjuk a halláscsökkenés mértékét. Ezen eredményeket összevethetjük a humán vizsgálatok eredményével. Az állatkísérleti modell kialakítása után olyan szereket keresünk, melyek megakadályozzák a halláscsökkenés kialakulását. Korábbi közleményeink alapján ismert a belsőfül dopaminerg rendszerének protektív hatása, így a dopaminerg rendszerre ható szerek vizsgálatát tűzzük ki célul. Amennyiben sikerül állatkísérletben megfelelő hatékonyságú szert találnunk, annak humán vizsgálatát is tervezzük elindítani.
• Zaj okozta halláscsökkenés vizsgálata gyermekeken, fiatal felnőtteken és állatkísérleti modellen
Korunkban a fokozódó környezeti zaj és a gyermekek, fiatalok zenehallgatási szokásai fokozott terhelést rónak a hallórendszerre és potenciálisan károsítják a hallást. Célkitűzéseink között szerepel a kisgyermekek és fiatal felnőttek zajterhelésének felmérése zajszintméréssel. Szubjektív és objektív hallásvizsgálatokat végzünk rendezvények, illetve egyéb zajterhelés (pl. MP3 hallgatás) előtt és után. Felmérjük széles körben ezen korosztályok hallás-statusát. Egérmodellen a zajszintmérések során nyert eredmények ismeretében zajterhelést alkalmazunk és objektív hallásvizsgálattal (BERA) megállapítjuk ennek hatását. Az ismert protektívdopaminergrendszer modulálását vizsgálva keresünk esetlegesen a klinikumban is megelőzésre alkalmazható szereket.
• Genetikai vizsgálatok különböző eredetű percepciós halláscsökkenések esetén
A veleszületett halláscsökkenések kb. 50%-a genetikai eredetű. Az újszülöttkori hallásszűrés kapcsán diagnosztizált halláscsökkenések esetén, illetve gyermekkori, fiatalokon diagnosztizált, ismeretlen eredetű halláscsökkenés esetén vérmintából genetikai vizsgálatot végzünk. Jelenleg a legismertebb halláskárosodásért felelős GJB2 gén vizsgálatára van lehetőség. Célunk a többi, a hallórendszert meghatározó ismert gén vizsgálatának kiterjesztése. Megfigyelések és irodalmi adatok azt mutatják, hogy mind a zaj, mind az ototoxikus gyógyszerek különböző mértékben károsíthatják egyes egyedek hallását. A háttérben feltételezhető genetikailag kódolt érzékenység. Az aminoglikozid antibiotikum akár egyetlen adagja is súlyos halláscsökkenést okozhat egyes mutációk esetén (A1555G). Genetikai vizsgálatokat tervezünk ototoxikus gyógyszerrel kezelt betegek esetén a fokozott érzékenység megítélése céljából és az eredményeket összevetjük az esetleges halláscsökkenés mértékével. A későbbiekben felmerül a genetikai érzékenység meghatározása a kezelések előtt. A zaj okozta halláscsökkenések felmérését követően a vizsgált egyének genetikai vizsgálatát tervezzük „érzékenyítő” gének keresése céljából.
• Hallásszűrés eredményeinek elemzése
Az objektív újszülöttkori hallásszűrés 2015. szeptember 1-től kötelező Magyarországon. Irodalmi adatok alapján ismert, hogy a súlyos veleszületett percepciós halláscsökkenés előfordulási gyakorisága az egészséges újszülöttek között 1-3 ezrelék, az intenzív ápolást igénylők között 4-6 százalék. Adatbázis kiépítésével és követésével epidemiológiai adatokat nyerhetünk hazánkban is a veleszületett halláscsökkenésről.
• Rendszerbetegségek hatása a hallórendszerre
Szindrómás genetikai betegségek, diabetes mellitus, autoimmun betegségek, illetve további, egész szervezetet érintő betegségek során fellépő hallórendszeri elváltozások (szőrsejt károsodás, vérellátási zavar, neuropathia) felderítése audiológiai vizsgálatokkal elősegítheti a halláscsökkenés mechanizmusának megismerésén keresztül új preventív és terápiás lehetőségek felismerését.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2019-05-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
