Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Firneisz Gábor
A Cukorbetegség és Bizonyos Hasnyálmirigy, illetve Májbetegségek Kapcsolata

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Rácz Károly Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Firneisz Gábor
helyszín (magyar oldal): SE
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Döntően két főbb, korábban megkezdett kutatási irány folytatása válhat lehetségessé ebben a témában:
A, A nem-alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD), napjaink legyakoribb májbetegségei közé tartozik, egyes iparilag fejlett országokban a prevalencia akár a 31%-ot is elérheti a felnőtt népességben. Az NAFLD különösen gyakran társul obezitásszal, 2-es típusú cukorbetegséggel és inzulin-rezisztenciával. Korábbi vizsgálatainkban a szérum dipeptidil-peptidáz 4 enzimaktivitását magasabbnak találtuk, inzulin-rezisztens NAFLD betegekben, már abban az esetben is, amikor cukorbetegség még 75g CH OGTT-vel sem volt kimutatható.(1)Az NAFLD és a cukorbetegség összefüggéseinek tanulmányozásában az entero-inzularis axis további vizsgálata (GLP-1, GIP és az inkretinhormonok inaktiválást végző DPP-4) mellett részben ezzel összefüggő genetikai vizsgálatokat (pl. DPP4, GLP1R, GIPR egypontos gén polimorfizmusainak (SNP) vizsgálata), részben a béta-sejt funkció és az inzulin-rezisztencia vizsgálatát is tervezzük. Ezen túlmenően más, NAFLD-hez, illetve metabolikus kórképekhez asszociált génvariánsok vizsgálata is szóba jöhet (pl.: PNPLA3), akárcsak az intrahepatikus lipidtartalom (IHCL) pontos meghatározását lehetővé tévő különleges radiológiai modalitások alkalmazása (pl. 1H+MRS), illetve a különböző (genetikai, metabolikus és képalkotó) vizsgálatok eredményeinek összevetése. A vizsgálatainktól azt várjuk, hogy segítheti a magas, sőt egyrenövekvő prevalenciával, valamint a később kialakuló gyakori szövődmények miatt számottevő népegészségügyi terheléssel jellemezhető metabolikus kórképek kialakulásának megértését (a betegség lefolyásának egy „korai” szakaszában), amin keresztül talán a megelőzés, vagy a már kialakult kórképek célzottabb kezeléseis lehetővé válhat.
B, Vizsgálataink másik lehetséges iránya a cukorbetegség és a hasnyálmirigyrák, illetve a májrák közötti kapcsolat jobb megértését, esetleg kezelését célozhatja. A kérdésfeltevést az a klinikai aspektus szülte, hogy az utóbbi évtized epidemiológiai vizsgálatai és ezek meta-analízisei megerősítették azt a betegágy melletti megfigyelést, hogy a duktális hasnyálmirigyrák (és a májsejtes rák is) gyakran társul cukorbetegséggel. A kapcsolat vélhetően kétirányú, azaz a cukorbetegség nem kizárólag következménye, de kockázati tényezője is ezeknek a daganatoknak. Tekintettel a 2-es típusú cukorbetegség riasztó prevalencia adataira (a hasnyálmirigyrák kockázata egyebekben 1-es típusú cukorbaj esetén is magasabb) ennek a jelenségnek a jelentősége várhatóan a jövőben számottevő lesz, különösen azért, mert a duktális adenokarcinóma kezelése jelenleg is elszomorító eredményekkel rendelkezik, az orvosok a betegeik több, mint felét már az első év alatt elveszítik és (az átlagos) 5 éves túlélés is csak 7% körüli. A fenti gondolatmenet folytatásaként Prof. Kovalszky Ilona Tanárnővel (SE I. sz. Pathológiai Intézetben)megkezdett közös munka eredményeként igazoltuk, hogy a krónikus hiperglikémia önmagában is képes a hasnyálmirigy-csillagsejt(a tumor stróma legfőbb sejtes eleme) és a hasnyálmirigy-karcinómasejt közötti kommunikációt malignus irányban befolyásolni. Azonosítottunk néhány olyan fehérjét, amelyek a pankreásztumor mikro-környezetében parakrin módonezt a kedvezőtlen hatást részben előidézik, illetve a krónikus hiperglikémia indukálta változások molekuláris útvonalainak egy részét is feltérképeztük, valamint a legvalószínűbb transzkripciós faktort is azonosítottuk. A jövőbeli munka – talán részben az eddigi eredményekre építve – jelentheti akár a kísérletes munka folytatását is, de lehet szorosan klinikai vagy akár terápiás aspektusú is, természetesen csak abban az esetben, ha az ehhez szükséges (multidiszciplináris) feltételek minden tekintetben teljesíthetőek és adottak volnának.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2019-05-15


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )