témavezető: Pikó Bettina
helyszín (magyar oldal): Szegedi Tudományegyetem helyszín rövidítés: SZTE
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma a magatartástudományi szemléletet tükrözi, azaz a részt vevő hallgatóknak interdiszciplináris elméletekre és kutatási gyakorlatra alapozva kell témáikat feldolgozniuk. Ez a szemlélet lehetőséget ad arra, hogy a maga komplexitásában lássuk az ifjúkori viselkedést, a pszichológia, a társadalomlélektan, a szociológia és az antropológia elméleti megközelítéseit egyaránt felhasználva. A témakör kiindulópontja a modernizáció, hiszen a modern kor olyan kihívások elé állította a fiatalokat, mint korábban még soha. Ez a változás számos előnnyel is járt, amit manapság is megtapasztalunk a mindennapi életben, ugyanakkor az identitásformálódásban számos probléma keletkezését is maga után vonta, amelyek az egész társadalom számára megoldandó problémacsomag formájában jelenkeznek. Mindezek következménye a fiatalkori problémaviselkedés.
A fiatalkori problémaviselkedés szindróma olyan tünetegyüttes, amely magában foglal agresszív, antiszociális viselkedést, iskolai beilleszkedési és tanulási nehézségeket, dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást, korai és kockázatos szexuális aktivitást, valamint pszichés zavarokat. Elsősorban az egyes elemek közötti igen gyakori összefüggések hívták fel a figyelmet a halmozódásra, azaz arra, hogy ezek a viselkedési elemek tünetegyüttest alkotnak. Azok a serdülők, akik egyik magatartásformát kipróbálják, többnyire a többit is, pl. akik drogot fogyasztanak, azok alkoholt is rendszeresen isznak, dohányoznak és szexuális életet is élnek, mivel egy átfogó életmód megnyilvánulásai ezek a viselkedési módok. Már az elnevezés is utal arra, hogy problematikus viselkedésről van szó, hiszen ezért is jelenik meg a társadalomban megoldandó, illetve megelőzendő problémaként, sőt nemegyszer devianciaként. A tünetegyüttes megjelenéséért közös oki háttértényezők rendszere felelős. Ennek hátterében a pszichoszociális faktorok fokozott jelenléte mellett genetikai-biológiai sérülékenység is állhat, ugyanakkor a közös gyökerű pszichoszociális, szociokulturális alapokat is ki kell emelnünk, amelyekről éppen az előző fejezetben esett szó, azaz a serdülőkor modernkori változásait és sajátos megjelenéseit.
A problémaviselkedésnek két jól elkülöníthető megnyilvánulási formáját különböztetjük meg: externalizációs (például életvezetési problémák, antiszociális, normasértő vagy agresszív-erőszakos kitörések), illetve internalizációs (szorongás, visszahúzódás, alacsony önértékelés, depressziós tünetegyüttes megjelenése) formákat. A két irány jellegzetes nemi különbségeket is mutat: míg a lányok hajlamosabbak internalizálni a problémákat, a fiúkra inkább az externalizálás jellemző. A problémaviselkedés elemeinek halmozódása, azaz a komorbiditás empirikus vizsgálatokban gyakran igazolt tény. Az utóbbi évtizedekben különösen kiemelt vizsgálati témakör a káros szenvedélyeket okozó szerek, valamint a szexuális viselkedés közötti összefüggések feltérképezése. Az alkohol, a drogok és a szexuális aktus ebben az életkorban különösen gyakran fordul elő egyidejűleg.
A serdülőkor a depressziós tünegyüttes, a pszichoszomatikus tünetképzés gyakoribbá válásának az ideje, sőt, az öngyilkossági ideáció és kísérletek is kiugróan gyakoribbá válnak. Gyakran kerül a vizsgálatok középpontjába a mentális zavarok, valamint a szerfogyasztások összefüggése. A depresszió és a szorongás, valamint a hiperaktív, figyelemdeficites szindrómák nemegyszer együtt járnak a káros szenvedélyek magasabb előfordulásával, így alkohol- és drogfogyasztással, sőt, dohányzással is.
Az ún. rizikó és protektív elméleti megközelítés gyakran alkalmazott koncepcionális háttér az ifjúkori problémaviselkedést befolyásoló tényezők vizsgálatához, valamint kitűnő támpontot ad a megelőzést és egészségfejlesztést célzó programokhoz. Alkalmazásával lehetővé válik a közös pszichoszociális alapok feltárása. A hatékony gyógyításhoz, valamint a megelőzéshez ugyanis ismernünk kell azokat a pszichoszociális tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak a problémaviselkedés kialakulásában, illetve amelyek védőfaktorként szerepelhetnek a mentális egészség megőrzésében.
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2018-08-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
