Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Túry Ferenc
A táplálkozási magatartás pszichoszociális tényezői

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
egészségtudományok
Mentális egészségtudományok Doktori Iskola

témavezető: Túry Ferenc
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

A táplálkozási magatartás (azaz evés) zavarait sokáig a nyugati civilizáció betegségeinek tekintették. Az utóbbi két évtized epidemiológiai vizsgálatai azonban arról tanúskodnak, hogy hazánkban is meglehetősen magas az evészavarok gyakorisága. E zavarok két alaptípusa az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, de ide soroljuk a komplex hátterű elhízást is. A gyors társadalmi-kulturális változások következtében egyre több új zavar jelentkezik a legutóbbi években is. Ezek egyike a testépítő férfiak 1993-ban leírt testképzavara, az izomdiszmorfia, amelyet kezdetben inverz anorexiának hívtak. Egy másik, hasonlóan új zavar az orthorexia nervosa, ami az egészséges(nek vélt) ételek kényszeres fogyasztását jelenti (ezt 1997-ben írták le először).

Az evészavarok multidimenzionális megközelítése a biológiai, pszichológiai és társadalmi-kulturális tényezők figyelembe vételét jelenti. Programunkban egyes pszichológiai tényezők vizsgálata folyik kérdőíves formában, illetve személyes interjúkkal. A kérdőíves felmérés során az általános adatokat értékelő demográfiai kérdőívet, evészavar-teszteket (pl. Eating Disorder Inventory), a családi kapcsolatokat értékelő tesztet (McMaster-féle Family Assessment Device), az új zavarok (izomdiszmorfia, orthorexia) detektálására kidolgozott teszteket (pl. a Muscle Appearance Satisfaction Scale-t, az Orthorexia Scale-t), valamint különböző személyiségjellemzőket (depresszió, kényszeresség) értékelünk. A felhasznált kérdőívek egy részének hazai validitásvizsgálata még nem történt meg, ezt is elvégezzük. Az alábbi területeken tervezünk vizsgálatokat.

Bulimia nervosában szenvedő betegek hosszú távú követése
Kétéves követést tervezünk többcentrumú vizsgálat formájában, az evészavarok ellátásában érdekelt mindegyik hazai intézmény bevonásával. A terápiás kimenetel értékelését az erre a célra kidolgozott speciális kérdőívekkel végezzük. E téren lényeges kérdés a hazánkban alkalmazott terápiás rendszerek különbségeinek értékelése. Összehasonlításokat végzünk a fekvő- és járóbetegek között, a kezelés tartama, a terápiás eljárások alapján, valamint életkori tartományoknak megfelelően is.

Családdinamikai változások
Anorexiások és bulimiások között vizsgálatot végzünk a családi kapcsolatok jellegzetes változásairól. Különösen anorexiában gyakran észlelhető a család szerepének előtérbe kerülése. Elhanyagolt terület az apák helyzetének vizsgálata: ők gyakran a család perifériáján helyezkednek el. Kérdőíves módszerekkel és személyes interjúkkal értékeljük, hogy az apák szerepe milyen ezekben a családokban. A felméréshez kapcsolódva kétféle terápiás program hatékonyságát is vizsgáljuk: egyrészt a betegek szüleinek szülőcsoportot indítunk, és ennek hatékonyságát mérjük fel, másrészt a családterápia hatékonyságát értékeljük egyéb pszichoszomatikus zavarokkal (például enuresis nocturnával) összevetve.

A testkép és evészavarok vizsgálata látássérültek között
Az evés zavaraihoz leggyakrabban a saját test észlelésének zavara is társul. Mivel a testkép kialakulását vizuális tapasztalatokhoz kötik, valamint az evészavarok kialakulásában a médiumok által sugallt karcsúságideál szerepét szokták hangsúlyozni, felmerült, hogy előfordul-e anorexia látássérültek körében – néhány esettanulmány már beszámolt anorexiás vak nőkről. A testkép kialakulása vakok körében vitatott kérdés, mert sokan a vizuális észlelésre helyezik a hangsúlyt, és figyelmen kívül hagynak más érzékeléseket, mint például a saját test belső ingereit. Tervezett vizsgálatunk célja, hogy felmérjük a hazánkban élő fiatal (12–35 éves) látássérült személyek körében az evészavarok gyakoriságát. Értékeljük a vizsgált személyek táplálkozási attitűdjét, testképét, testükkel való elégedettségüket. A testképpel kapcsolatban különösen fontos, hogy milyen információkra és érzékszervekre támaszkodva alakítják ki saját maguk és mások testképét. Lényeges kérdés tovább, hogy milyen hatással vannak rájuk a „külső szemlélők”, vagy például a nagy kulturális nyomást gyakorló tömegkultúra.

Az orthorexia nervosa és a kényszerbetegség kapcsolata
Az egészséges táplálékoktól való függőséggel jellemezhető orthorexia kifejezett kényszerességgel jár, de ennek a kapcsolatnak a minősége még nem tisztázott. Új kórképről lévén szó eddig kevés vizsgálat született az orthorexia pszichológiai háttértényezőiről. Kapcsolatban vagyunk egy speciális ételek előállításával, valamint életmódbeli és pszichológiai tanácsadással foglalkozó szolgáltatással. Velük együttműködésben kérdőíves felméréssel és személyes interjúkkal vizsgáljuk a kétféle zavartípus kapcsolatát.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2018-08-30


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )