témavezető: Juhász Gabriella
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A Nemzeti Agykutatási program (NAP) keretében megalakuló MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutató Csoport célja a fájdalompercepció és a stresszel szembeni ellenálló képesség agyi szerveződésének, illetve interindividuális különbségeinek vizsgálata migrénben. Kutatásunkkal olyan agyi képalkotó biomarkereket fogunk azonosítani, melyek a migrénes rohamokra való hajlam indikátorai. Az agyi képalkotó vizsgálatokkal meghatározott biomarkerek átmeneti fenotípust képviselnek a genetikai faktorok és a kialakult betegség, jelen esetben a migrén között, ezáltal alkalmasak molekuláris genetikai rizikó faktorok hatásának vizsgálatára (imaging genetics). Az utóbbi években kutatásaink olyan – kérdőívekkel, neuropszichológiai számítógépes feladatokkal és képalkotó eljárásokkal mérhető – jellegek mérésére irányultak, melyek kiváló célpontjai a stressz választ meghatározó genetikai rizikófaktorok vizsgálatának [1-4].
Kutatásunk során különböző stressz paradigmákat – fájdalommal, anyagi veszteséggel és negatív érzelmekkel kapcsolatos feladatokat, valamint neurokémiailag előidézett stresszt – fogunk vizsgálni funkcionális és farmakológiai mágneses rezonancia (fMRI) képalkotó eljárással abból a célból, hogy meghatározzuk azokat az agyi aktivációs biomarkereket, melyek migrénesekre jellemző eltéréseket mutatnak a stressz válasz kortiko-limbikus szabályozó hálózatának működése közben és ezeket a migrén kialakulása és kezelése szempontjából fontos biológiai mechanizmusok azonosítására használjuk. Vizsgálni fogjuk, hogy hogyan változik az agyi aktivitás akutan adott antidepresszáns (intravénás citalopram) hatására, illetve pszichoterápia során (autogén tréning - AT).
Az érzelmi-, fájdalmi- és stresszreaktivitás-modulációban egyaránt fontos szerepet tölt be a szerotonin neurotranszmisszió. Az egyik széles körben használt antidepresszáns a szelektív szerotonin visszavételt gátló (SSRI) citalopram. Egy új technika segítségével, az úgynevezett direkt farmako-MRI-vel (direct-phMRI), az intravénásan adott citalopram által kiváltott akut regionális agyi aktivitás változásokat tudjuk vizsgálni, mely alkalmas módszer élő emberben a pre-szinaptikus szerotonerg funkció tesztelésére. A kezdeti eredmények szerint a citalopram növeli az elülső prefrontális kéreg (PFC) és cinguláris kortex (ACC), a caudatum, az amygdala, a hippocampus és a talamusz aktivitását, valamint hatással van az elülső hipofízis stresszhormonjának felszabadulására [5-7]. A direkt citalopram phMRI technikát a migrén patomechanizmusának vizsgálatában még nem alkalmazták, ezért jelentős módszertani újításnak számít.
Az autogén tréning mint pszichofiziológiai módszer alkalmazása a fájdalom, a stressz- és hangulatzavarokban egyaránt elterjedt módszer. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a pszichológiai módszerek az ún. top-down útvonalat befolyásolják, vagyis a frontális kérgi területek a fájdalom- és érzelem feldolgozásban, valamint és stressz reaktivitásban részt vevő alsóbb régiók működésére kifejtett kontrollfunkcióját erősítik. Számos vizsgálat demonstrálta, hogy a relaxációs módszerek, köztük az autogén tréning, képes a migrénes és tenziós fejfájás gyakoriságát, illetve ezzel összefüggésben a gyógyszerhasználatot csökkenteni [8,9]. Nem ismert azonban, hogy az autogén tréning alkalmazása ezt milyen agyi mechanizmusok segítségével teszi. A fájdalmi mátrixban a fájdalmi inger szenzoros-diszkriminatív, affektív-motivációs és kognitív-értékelő összetevői jól elkülönülnek nemcsak a beszámolókban, hanem idegrendszeri szinten is . A pszichológiai kezelések elsősorban a fájdalom affektív dimenzióját, valamint a fájdalmi anticipációt befolyásolják. Feltételezzük tehát, hogy az AT hatására ACC és midcinguláris kortex (MCC) aktivitása fog elsősorban változni.
Kutatásunk részeként a nyugalmi agyi akivitást, illetve a különböző agyterületek közti funkcionális konnektivitást is vizsgálni fogjuk, amely az egymással nem feltétlenül közvetlen anatómiai összeköttetésben álló agyterületek közti funkcionális aktivitás időbeli korrelációját jelenti. E módszer segítségével olyan hálózatokat azonosíthatunk, melyek működése migrénesekre jellemző, ezáltal komplex képet kaphatunk a betegség neuronális hátteréről.
Összefoglalva, vizsgálatunk fő célkitűzése, hogy megállapítsuk eltér-e a migrénesek stressz válasza és szerotonerg neurotranszmissziója az egészségesekétől, valamint hogy az autogén tréning mérhetően befolyásolja-e az agyi szabályozókörök működését. Eredményeink elősegíthetik a migrén patomechanizmusának megértését, a stressz választ kialakító genetikai szabályozófolyamatok megismerését (transzlációs kutatás), továbbá új migrén prevenciós célpontok azonosításán keresztül új gyógyszerfejlesztési stratégiák kidolgozását.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-08-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
