témavezető: Bakacsi Gyula
helyszín (magyar oldal): SE Egészségügyi Menedzserképző Központ helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A doktori téma az alábbi célkitűzéseket valósítja meg:
• az egészségügy nemzeti és szervezeti kultúrájának leíró elemzése
• az egészségügy nemzeti és szervezeti kultúra észlelésének összehasonlítása gazdálkodó szervezetek kultúrájával
• a nemzeti kultúra hatása a társadalmi fejlettségre és a nagy társadalmi rendszerek (egészségügy) fejlesztésére
• az elvárt leadership az egészségügyben
• az egészségügyben elvárt leadership összehasonlítása gazdálkodó szervezetek leadership-jével
• kultúra és leadership fejlesztés.
A kutatási téma központi problematikája az, hogy
a kulturális mintázatok mennyire prediktívek az egészségügyi intézmények hatékony-ságának és hatásosságának kialakításában, melyek azok a kultúraváltozók, amelyek leginkább meghatározzák a hatékonyságot/hatásosságot;
a kelet-európai klaszterre (és az abba illeszkedő magyar kultúrára jellemző kulturális mintázat) a hatékonyságot/hatásosságot szempontjából milyen lehetőségeket illetve korlátokat jelent;
vannak-e olyan egészségügy specifikus leadership karakterisztikák, amelyek elősegítik a hatékonyságot és hatásosságot, és az ezt támogató szervezeti kultúra kialakulását.
A vizsgált téma kapcsán mind a kultúra, mind a leadership tekintetében mód van összehason-lító elemzésre részint magyar gazdálkodó szervezetekkel, részint a különböző kulturális klasz-terek jellemző kultúra-leadership mintázataival.
Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness (GLOBE) egy 1993-ban indult és napjaikban is tartó, több fázisú nemzetközi kultúrakutatás. A program jelenleg 60 ország közel 170 kutatójának részvételével zajlik.
A kutatás alapvető célkitűzéseként három terület, a nemzeti és a szervezeti kultúra, valamint a vezetői stílusok – egymáshoz való viszonyát és hatását vizsgálja.
A GLOBE által kifejlesztett, validált és alkalmazott kultúraváltozók – amelyek mindegyikére létezik nemzeti és szervezeti szintű leíró és normatív kultúramérésre alkalmas kérdőívváltozat – a következőek: hatalmi távolság, bizonytalanságkerülés, intézményi kollektivizmus, csoport kollektivizmus, nemi egyenlőség, asszertivitás, jövőorientáció, teljesítményorientáció, humánorientáció.
A kilenc nemzeti leíró kultúraváltozó faktoranalízise arra enged következtetni, hogy ezek a változók három főfaktorba rendeződnek:
Fejlesztés- vs. Status quo orientáltság: Bizonytalanság kerülés – Jövőorientáció – Teljesítményorientáció – Hatalmi távolság (negatív faktorsúllyal)
Versengés vs. Kooperáció: Humán orientáció – Rámenősség/Asszertivitás (negatív faktorsúllyal) – Intézményi kollektivizmus
Tekintély-elvű vs. Független (independens): Csoport kollektivizmus – Nemi egyenlőség (negatív faktorsúllyal)
A GLOBE a leadership-et 21 elsődleges és 6 (ezekből faktoranalízissel aggregált) másodlagos változóval méri:
A társadalmi fejlettséget a GLOBE kutatás az életminőség mutatószám-rendszerrel reprezentálta.
- Társadalmi egészség (Societal Health) – az IMD (International Institute for Management Development) által évente publikált World Competitiveness Report egyik összetevőjeként mért mutató.
- Emberi egészség (Human Health) – a GLOBE kutatócsoportja által kidolgozott mutató (az egy főre jutó orvosok és nővérek száma, illetve a csecsemők túlélési esélye alapján szá-molják).
- Várható élettartam (Life expectancy) - az ENSZ Fejlesztési Programja által kiadott Human Development Reportban közölt mutató.
- Általános megelégedettség (General satisfaction) – a fentebb már ismertetett Inglehart féle World Values Survey (WVS) összetevőiből (V10, V11, V65, V82, V165, V213 kérdések) képzett összetett mutató.
- Pszichológiai egészségesség (Psychological Health) – ugyancsak a World Values Survey (WVS 1993) összetevőiből (V85, V87, V89, V82, V91 kérdések) képzett összetett mutató.
- Human Development Index - az ENSZ Fejlesztési Programja által kiadott Human Development Reportban közölt életminőséget tükröző összetett mutató.
A GLOBE 1995-ben mért kultúra adatait rendre a fejlettségi mutatók 1998-ban mért adataival vetették össze. Az életminőséget mérő mutatószámok és a GLOBE társadalmi gyakorlat változói közötti összefüggést az 1. sz. táblázatban mutatjuk be.
1. sz. táblázat: A életminőség mutatószámai és a GLOBE társadalmi gyakorlat kultúra-változói közötti kapcsolat (House et al., 2004. pp. 38-41.) alapján
GLOBE Társadalmi gyakorlat Societal Health Human Health Life Expec-tancy General Satis-faction Psycho-logical Helath Human Develop-ment Index (HDI)
N=GLOBE részminta n=40 n=56 n=38
Bizonytalanság kerülés 0,76** 0,28* 0,63** 0,28*
Jövőorientáció 0,70** 0,56**
Teljesítmény orientáció 0,53** 0,40*
Hatalmi távolság -0,62** -0,33** -0,48** -0,36**
Humánorientáció -0,35** -0,37**
Rámenősség
Intézményi kollektivizmus
Csoport kollektivizmus -0,60** -0,45** -0,69** -0,56**
Nemi egyenlőség 0,29*
* p < 0,05, ** p < 0,01 (csak a szignifikáns korrelációk szerepelnek a táblázatban)
A kutatás keretében a vizsgálódás kiterjeszthető más – nemzetközi adatbázisokból hozzáfér-hető – további társadalmi fejlettséget, illetve társadalmi egészségességet mérő mutatószámok-ra, illetve vizsgálható az is, hogy későbbi időpontokban mért adatok mutatnak-e változást (a kultúra hosszabb távú előrejelző képessége, longitudinális elemzés).
A leíró, feltáró jellegű alapkutatásra alapozva számos lényeges szervezeti-vezetési tényező és a kultúra illetve leadership kapcsolatának vizsgálatára is kitérhet a kutatás – csak néhányat emelek ki a teljesség igénye nélkül:
kultúra/leadership és hatásosság
kultúra/leadership és hatékonyság
kultúra és betegbiztonság
kultúra és szervezeti tanulás
szervezet-, vezető- és intézmény-fejlesztés