témavezető: Ádám Szilvia
helyszín (magyar oldal): SE ÁOK Magatartástudományi Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Előzmények:
Azok a pszicho-szociális stresszorok, amelyek distresszt okoznak számtalan forrásból származhatnak. Ilyenek lehetnek például a munkahelyi magas követelmények, a hétvégi munka, a munkahelyi bizonytalanság, a segítő társas kapcsolatok hiánya; munka-család konfliktus, házassági stressz stb. Ha hosszú távon ezek a körülmények fennállnak, krónikus stressz állapota alakul ki. Ennek következménye szomatikus és pszichés betegségek – depresszió, szorongás, kiégés, mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedések –, valamint korai halálozás lehetnek. Két longitudinális vizsgálat szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések miatti mortalitás és a munkahelyi stressz között (a követelmény-kontroll-támogatás és az erőfeszítés-jutalom egyenlőtlenség modellek alapján) szoros kapcsolat áll fenn. Hazai kutatási eredményeink (Hungarostudy 2002) szerint a szív-és érrendszeri megbetegedésekre visszavezethető halálozás és a munkahelyi alacsony kontroll között férfiaknál és nőknél egyaránt szoros összefüggés állt fenn. A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat eredményei szerint a 40-69 éves férfiak között, akik 2002-ben munkahelyi bizonytalanságot, illetve alacsony kontrollt tapasztaltak, a halálozás valószínűsége háromszorosára, illetve duplájára növekedett. Ugyanebben a korcsoportban nőknél, az alacsony munkahelyi támogatás bizonyult a 2006-ig bekövetkező halálozás rizikófaktorának.
A krónikus stressz és bizonyos következményei, mint pl. a munkaképesség csökkenés, mentális betegségek, elsősorban a depresszió, hatalmas gazdasági veszteséget okoznak a társadalomnak. Az EU-ban a munkával kapcsolatos stressz okozta egészségromlás, életminőség-romlás konzervatív becslések szerint is évente legalább 20 milliárd Euró veszteséget jelentett a korábbi Európai Uniós tagállamoknak. Az EU nyugati tagállamaiban a GDP legalább 1 %-át veszítik el a munkahelyi stresszel kapcsolatos egészségromlás, munkaképtelenség miatt, amely természetesen az aktív korú népesség körében az emberi tőke nagyfokú elvesztéséhez vezet. Hazánkban a depresszió, illetve a tartós munkahelyi stressz, saját országos reprezentatív felméréseink eredményei szerint évente legalább 200 milliárd forint közvetlen veszteséget okoz a gazdaságnak, azaz a GDP 1%-át. A kezelés következtében fellépő egyéb költségek legalább ilyen további nagyságrendet képviselnek.
A fenti adatok alapján nyilvánvaló, hogy a krónikus stressz kutatása, pathomechanizmusának részletes feltárása fontos társadalomorvostani és gazdasági jelentőséggel bír. Míg a nemzetközi – főleg nyugati – irodalomban számos eredmény áll e területen rendelkezésre, addig hazánkban kevés adat található a stresszorokról és a stressz esetleges következményeiről. A magyar társadalom gyökeres változáson megy keresztül. A férfiak és nők más és más stresszoroknak vannak kitéve mind otthon, mind pedig a munkahelyen. A társadalmi és nemi szerepek változnak, egyre gyakoribb a kettős keresetű család. Ugyanakkor, a szervezeti és ágazati lehetőségek száma a stressz csökkentésére, a munka és család közötti egyensúly felállítására alacsony. A stresszorok, a stressz és a következményes pszichés és szomatikus betegségek közötti kapcsolat részletes feltárása fontos az egész társadalom számára, mivel az adatok alapján célzott intézkedésekkel feltehetően növelni lehetne a társadalom jóllétét és a munkaerő termelékenységét.
Célkitűzések:
1. A speciális stresszformák (pl. munkahely-család konfliktus stb.) prevalenciájának feltárása különböző populációkban.
2. A specifikus stresszorok feltárása.
3. A stresszorok és a stressz közötti oksági kapcsolat vizsgálata.
4. A stressz következményeinek feltárása.
5. Prevenciós vagy kezelési stratégiák kidolgozása.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-08-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
