témavezető: Varga János Tamás
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A COPD-ben, intersticiális tüdőbetegségekben, cisztikus fibrózisban szenvedők és a tüdőműtét előtt álló tüdődaganatos betegek terhelési intoleranciája multifaktoriális. A lejátszódó kóros anyagcserefolyamatok, a myopathia (csökkent kapiláris denzitás, glycolitikus II-es típusú izomrostok túlsúlya az oxidatív I-es típusú izomrostokkal szemben), a kóros légzésmechanikai viszonyok, és a gázcsere eltérések egyaránt meghatározóak. A COPD-s betegek esetében elkülöníthető egy magasabb szisztémás gyulladással járó fenotípus, akiknél az exacerbáció gyakrabban fordul elő. A krónikus tüdőbetegségek esetében gyakran az életminőséget jelentősen befolyásoló társbetegségekről is beszélhetünk, így pl. COPD esetén kardiovaszkuláris, a szisztémás (atherosclerosis, hypertónia) és a pulmonális érrendszert (pulmonális hypertónia) érintő kórfolyamatról, osteoporosisról, diabetes mellitusról egyaránt. A szisztémás gyulladás mértékét jelző markereket (pl. fehérvérsejt szám, süllyedés, fibrinogén, IL-6, IL-8, TNF-) és oxidatív stressz markereket (pl. 8-izoprosztán, malondialdehid) meg tudjuk határozni pl. COPD-ben és összevethetjük a komorbiditásokkal. A lejátszódó kóros anyagcserefolyamatok (laktátküszöb korai megjelenése és az anaerob folyamatok túlsúlya) különböző tréningprogramokkal javíthatók. A légzőizom diszfunkció, terhelés végére a légzési rezerv kimerülése esetén a rezisztencia vagy az állóképességi légzőizomtréning kedvező hatású. A magas intenzitású folyamatos mellett az intervallum alsó végtagi tréning (magas intenzitású és alacsonyabb intenzitású periódusok vagy nyugalom váltakozása) egyaránt javítja az életminőséget és a teljesítőképességet, csökkenti a percventillációt, és kedvező hatású a kardiovaszkuláris rendszerre, és a perifériás izmokra (javítja az I-es típusú izomrostok és a kapillárisok rostokhoz viszonyított arányát és a citrát szintáz aktivitást). Az intervallum tréninget a leromlott állapotú, cachexiás COPD-s betegek is jó tolerálják, kisebb dyspnoe és kifáradásérzettel jár, alacsonyabb megterhelést jelent a pulmonális vasculatura részére, mely előnyös pulmonális hypertóniában. A kóros anatómiai viszonyok, légúti rezisztencia megnövekedéséből adódóan nyugalomban és terhelés alatti áramlási limitáció és következményes hyperinfláció alakulhat ki. A megfelelően megválasztott terheléses tréning (pl. szubmaximális szinten végzett folyamatos tréning) csökkentheti a dinamikus hyperinfláció mértékét. A krónikus tüdőbetegek komplex légzésrehabilitációja során a személyre szabott, a beteg számára legeffektívebb program kialakítását egy rehabilitációs csoport végzi, amelynek tagjai lehetnek az orvosok mellett a gyógytornászok, a pszichológusok, a dietetikusok, a szociális munkás és egy terhelésélettannal foglalkozó szakember, kutató is segítheti az eredmény elérését.
Célkitűzések:
1. A krónikus tüdőbetegségekben szenvedők légzésrehabilitációs programja során a terhelésélettani változók nyomonkövetése és ezáltal a legeffektívebb tréningprogram kialakítása.
2. A krónikus tüdőbetegségekhez társuló komorbiditások (kardiovaszkuláris, kisvérköri, metabolikus és izomfunkció) feltérképezése, és ennek megfelelő tréningprogramok meghatározása.
3. A szisztémás és a pulmonális vaszkulatúrát érintő komorbiditások vizsgálata speciális vizsgálómódszerekkel és ezeknek a szisztémás gyulladással és oxidatív stresszel való összevetése.
4. Légúti áramláskorlátozottság vizsgálata és ennek csökkentésére alkalmazható eljárások.
6. Légzőizom kondicionálására alkalmazott különböző tréning technikák (rezisztencia és állóképességi légzőizom tréning) eredményességének lemérése és összehasonlítása.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2019-05-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
