1. A korrupció elleni fellépés büntetőjogi eszközei: az európai, illetve a nemzetközi elvárások (Európai Unió, Európa Tanács, Egyesült Nemzetek Szervezete); a vesztegetés újabb irányai; a bűncselekményi alakzatok törvényi tényállásainak változásai; a büntetési tételek szigorodása.
2. A környezetvédelmi büntetőjog: az európai, illetve a nemzetközi standardok szerepe; a büntetőjogi és a közigazgatási jogi rendelkezések összekapcsolódása; a büntetőjogi represszió fokozódása; a bűnösség bizonyításának problémái; a kárjóvátétel értékelése.
3. Az elkövető általi jóvátétel büntetőjogi megítélésének esetkörei (resztoratív igazságszolgáltatás): büntetőjogi paradigmaváltás a nemzetközi dokumentumok és gyakorlat tükrében; a resztoratív büntetőjogi szemlélet erősödése az egyes bűncselekmények törvényi tényállásaiban; a büntethetőségi akadályok bővülése, a szankciórendszer és a büntetéskiszabás jóvátétel-orientált átalakulása (alternatív, illetve közösségi szakciók szerepe).
4. A büntetőügyekben történő mediáció: a nemzetközi dokumentumok és gyakorlat szerepe; fogalom-meghatározás és tipologizálás; büntetőjogi és egyéb törvényi szabályozás; alapelvek; az ügyészek, bírák és ügyvédek szerepe; a mediációs eljárás követelményei; a mediátor feladatai; az áldozatok és az elkövetők jogai.
5. A viktimológia: a bűncselekmények áldozatainak jogai az európai uniós kerethatározat és más nemzetközi dokumentumok tükrében (büntetőjogi és más törvényi rendelkezések); az áldozat, illetve sértett fogalma; áldozati személyiségjellemzők és típusok; a bűnözés áldozat-orientált jellemzése; az áldozatok részére nyújtandó segítség formái; a bűnözéstől való félelem; az áldozattá válás és a másodlagos viktimizáció megelőzése.
A téma konkretizálása a jelentkezőkkel egyeztetett kutatási terv szerint történik.
Bejelentkezés
