témavezető: Vermes Katalin
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar helyszín rövidítés: SE TS
A kutatási téma leírása:
A szélesebb kultúrális, társadalmi illetve tudományos és szakmai testértelmezések nem csak a test nevelésének módjait, eszközeit, de a testtapasztalat megélésének minőségeit is meghatározzák.
A szubjektív testélmény primordiális létélmény (M. Merleau-Ponty), a szelfszerveződés legkorábbi, minden további szintet meghatározó rétege (D.N. Stern), ugyanakkor a zsigereket is befolyásoló társadalmi konstrukció (M. Foucault).
A XX. század közepétől több diszciplína is középpontjába állította a szubjektív testélmény, a megélt test (Leib) valóság- és értelemkonstituáló kapacitását: a fenomenológiai filozófia, a pszichológiában az újabb szelffejlődés-elméletek, interszubjektivitás elméletek , valamint a mentalizációs elmélet is kiemeli a szelffejlődés testi-kapcsolati tapasztalatokba ágyazottságát.
E felfedezésekkel párhuzamosan, őket a gyakorlatban megerősítve jelentek meg az úgynevezett testtudati technikák (contact, release, Feldenkrais etc) és a testtudati kutatások a modern mozgásművészetben és a mozgásterápiában. E testtudati módszerek a szubjektív testélmény észlelésére, s a testtapasztalás differenciálására építenek, s érnek el magas szintű testi, művészi teljesítményeket illetve terápiás korrekciót.
A sportról, a testnevelésről és a rekreációs módszerekről egyaránt elmondható, hogy a testhez közelítő technika implicit testértelmezése nagymértékben meghatározza, hogy mi lesz elérhető az adott módszer számára a szubjektív testélmény kapacitásiból – illetve a mozgó ember egész lényéből.
A szubjektív testélmény fenomenológiai, pszichológiai elemzéseinek ismerete, illetve a testtudati alkotó és önismereti technikák perspektíváinak átlátása lehetőséget ad a sportban, a testnevelésben és a táncban működő testtudati lehetőségek feltárására, illetve arra, hogy az adott módszerben működő testértelmezés felismerhetővé váljon, valamint a szubjektív testélményre, testtudatra gyakorolt hatása is feltérképezhető legyen.
A téma a test kulturális értelmezéseinek és szubjektív tapasztalatának összefüggéseire irányul: értelmezés és tapasztalat viszonyának vizsgálatát célozza meg a sportban, a táncban, különféle testtudati technikákban, illetve a mozgásterápiákban. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a testiség tapasztalata mennyiben társadalmi konstrukció (dekonstrukció-elméletek), mennyiben szubjektív-interszubjektív jelenség (fenomenológiai közelítés, interszubjektivitás-elméletek), illetve maga a testészlelés, a testi viselkedés és a testtudat mennyire formálható (pszichológiai, testtudati megközelítés).
A kutatási téma lehetőséget ad a hallgatóknak a sport, a tánc- és testtudati mozgástechnikák gyakorlatának fenomenológiai megragadására, valamint az ezen technikákban implicite megnyilvánuló testértelmezés hermeneutikai elemzésére.
A témavezető a test fenomenológiáját kutató filozófus, valamint a Magyar Mozgás és Táncterápiás Egyesület által hitelesített kiképző pszichodinamikus mozgás és táncterapeuta, ezért képes a hallgatókat mind az értelmezés és elmélet, valamint a testtudati gyakorlat területein is orientálni. A „Testértelmezések a filozófiában és pszichológiában I-II” címmel vezetett PhD kurzusának átfogóbb ismeretei előkészítik a hallgatókat egy speciálisabb téma kutatására.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-04-27
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
