Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Fogarasi András
Gyermekkori epilepszia szindrómák klinikai, neurofiziológiai és neuroradiológiai megközelítése

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola

témavezető: Fogarasi András
helyszín (magyar oldal): Bethesda Gyermekkórház
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Az epilepszia az agy egyes területeinek kóros működése miatt kialakuló és rohamok formájában jelentkező betegség. Epilepsziás görcsnek vagy rohamnak egy adott rosszullétet nevezünk, míg epilepszia betegségről akkor beszélünk, ha valakinek több alkalommal jelentkezett nem alkalmi rosszulléte. Az epilepszia gyermekkori előfordulása 1%, az alkalmi görcsöt elszenvedő gyermekek aránya pedig ennek többszöröse. Etiológiai szempontból két csoportot különböztetünk meg: agyi eredetű lézió (fejlődési rendellenesség, gyulladás, oxigénhiány, vérzés, sérülés), illetve örökletes görcskészség állhat a szindrómák hátterében.
Epilepsziás gyermekek vizsgálatakor első lépés, hogy betegségét megpróbáljuk besorolni valamelyik epilepszia szindrómába. Az epilepszia szindróma meghatározása rendkívül fontos, mert segíthet az optimális gyógyszerválasztásban és a betegség kimenetelének meghatározásában is. Ebben az anamnézis felvétel, a neurológiai vizsgálat, illetve a neurofiziológiai és neuroradiológiai vizsgálatok segítik a neurológus munkáját.
Az epilepszia szindrómák felosztása a roham típusa és az EEG eredménye mellett az életkoron, a családi anamnézisen és a terápiára adott válaszon alapszik. Nem ritka, hogy nem sikerül azonnal pontos szindróma besorolást végeznünk, hanem hónapok telnek el a precíz diagnózis felállításáig, a betegek kb. egy harmadánál pedig egyáltalán nem sikerül a pontos klasszifikálás. A neuroradiológiai lelet, illetve a fokalitás tengelye mentén készül a szindróma beosztás. Ez négy nagy csoportot határoz meg: 1. szimptómás fokális epilepsziák; 2. idiopathiás generalizált epilepsziák; 3. idiopathiás fokális epilepsziák és 4. szimptómás generalizált epilepsziák.
A gyermekkori epilepsziák többsége benignus, azaz gyógyszerszedés mellett nem jelentkezik újabb rosszullét, de az antiepileptikum kihagyása görcsöt provokálhat. Egy részük serdülőkorra meggyógyul, a betegek gyógyszer nélkül is roham- és tünetmentessé válnak. Az epilepsziás gyermekek kb. ötödét jelentő gyógyszer rezisztens betegek egy részénél pedig epilepszia sebészeti beavatkozás hozhat javulást vagy teljes gyógyulást.
Kutatásaink során feldolgozzuk a leggyakoribb gyermekkori epilepszia szindrómák rohamszemiológiai, neurofiziológiai (különös tekintettel a videó-EEG adatokra) és neuroradiológiai (pl. funkcionális MR, diffusion tensor imaging) jellemzőit. Külön hangsúlyt fektetünk olyan epilepszia szindrómákra (pl. Landau-Kleffner szindróma, centrotemporális epilepsziák), melyek beszédfejlődési problémával vagy kognitív funkciózavarral járhatnak. Végezetül kutatásaink érintik a görcsállapotok megközelítése során felmerülő legfontosabb differenciál-diagnosztikai kérdéseket (pl. alvászavarok, pszichogén rosszullétek, extrapiramidális mozgászavarok).

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2018-09-01


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )