Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Oláh Szabolcs Béla
A medialitás szempontja a líraelméletben és a líraolvasásban

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Debreceni Egyetem
irodalom- és kultúratudományok
Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola

témavezető: Oláh Szabolcs Béla
helyszín (magyar oldal): Debreceni Egyetem, Debrecen, Egyetem tér 1. Főépület (Egyetem téri Campus), fsz. 15 (Tudományos Igazgatóság)
helyszín rövidítés: DEBTK


A kutatási téma leírása:

Termékeny-e eléggé a szövegolvasási gyakorlatban a lírafogalom kiterjesztése a narrativitás irányába? Az értekezésnek – tetszőleges magyar költészeti korpusz elemzése során – azt a kérdéskört kell közép-pontba állítania, hogy a lírai költészet kommunikációs feltételrendszerét egyáltalán nem kötelezően a narratív sémák és hanghoz kötődő konstrukciók alakítják. A lírai beszédszituáció narratív megalkotásából kétségtelenül származik vizsgálható többértelműség. Aki így közelít, az a szerveződés folyamatait mindig beszélői pozíciókhoz fogja kötni, perspektivikusan felépített, értelemmel ellátott és nyelvileg közvetített előadást fog elemezni, melynek módozatai a dekretálás, a leírás, az átélés, a reflektálás, az apellálás kommunikációs aktusaiban konkretizálódnak. S ezt az előadást belső jelenségek (észlelések, gondolatok, elképzelések, érzések, emlékek, kívánságok, imaginációk, hozzáállások) közvetítéseként fogja olvasni. A belső jelenségek közvetítésének vonatkoztatási mezeje szükségszerűen egy történet lesz, melyet a versben beszélője egy monologikus reflexiós és tudati folyamatban a maga számára alkot meg. Ám a líra esetében a többértelműség lehetőségét nem feltétlenül a narratív módon szerveződő megnyilatkozási szintek hierarchikus egymásra épülése adja. A figyelmet érdemes áthelyezni a nyelvi figuráció olyan dinamikus eseményeire, melyek nem a beszélő narratív önmegalkotásának kommunikációs szintjén zajlanak le. Ugyanis a fikcionalitás és a valóságosság megkülönböztetés által korlátozott elemzői figyelem nem terjed ki arra, hogy a szintaktikai-szemantikai sűrűség érzékelése nem a narratív szinthez kapcsolódik, hanem a verssorhoz, a rímhez, a figuratív ismétlődéshez, vagyis eltérő rendszerek egymásra helyeződésének feszültségéhez.

felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2018-05-15


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )