témavezető: Rosivall László
helyszín (magyar oldal): Kórélettani Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A krónikus veseelégtelenség legcélravezetőbb kezelése a vesetranszplantáció. A sikeres átültetések aránya a módszertani tökéletesedés révén egyre javul. A veseátültetésen átesett betegek több mint 60%-a számíthat 10 évnél hosszabb túlélésre. Élő donorok esetén ez a valószínűségi érték még ennél is magasabb, kb. 75%. A szerv kilökődés az esetek túlnyomó többségében akut kilökődési folyamatra vezethető vissza, melynek hátterében a recipiens szervezetében kialakuló specifikus immunválasz áll.
A kilökődési folyamatok korai diagnózisa nem könnyű, de rendkívül fontos feladat, mert nagymértékben ettől függ a beteg és a graft sorsa. A diagnózis felállítása jelenleg elsősorban a gyulladásos tüneteken, vesefunkció romláson, vizelet és szérum vizsgálati eredményeken, renográfiai, scintigráfiai és szövettani leleteken alapul.
A szervkilökődések a kiváltó ok és lefolyás alapján az alábbiak főbb típusokba sorolhatóak: 1) A ritka hiperakut rejekció, mely az átültetést követő 0-48h alatt jelentkezik, oka a recipiensben meglévő reaktív ellenanyagok által beindított humorális és sejtes immunválasz. 2) A leggyakoribb akut rejekció, mely általában az átültetést követően 1-4 héttel jelentkezik, de előfordulhat akár sok hónappal a transzplantáció után is. Oka a donor szerv által kiváltott T sejtes immunválasz, ill. a T sejtek és makrofágok általi effektor funkció, mely elsősorban a donor HLA-antigénjei ellen irányul. 3) Krónikus kilökődés, mely az átültetések néhány százalékában fordul elő. Ilyen típusú megbetegedés teljesen szövetazonos transzplantáció esetében, pl. egypetéjű ikreknél is előfordulhat, ezért oka nem vezethető vissza szöveti antigenitási különbségekből adódó graft elleni immunválaszra. A folyamat valószínűleg az ischemia és reperfúzió során bekövetkező szöveti elváltozásokra vezethető vissza.
Jelen kutatás célja, hogy a vizsgálati körbe bevont betegekben a hagyományos hematológiai paraméterek mellett meghatározzuk a vér fehérvérsejt szubpopulációinak dinamikus változásait a transzplantációt követő időszakban. Vizsgálataink során meghatározzuk a CD4+ és CD8+ sejtek arányát; a Th1 (IL-2, TNF-α, IFN- termelő), Th2 (IL-4, IL-5, IL-6, IL-10 termelő) és Th3 (TGF-β termelő), regulátor T sejtek, CD8+ citotoxikus T sejtek, B sejtek, CD34+ sejtek és egyéb sejt szubpopulációk arányát, aktivációs markereik előfordulását és bizonyos speciális esetekben antigén receptoraik klonalitását és specificitását. A detektálhatóság határa alatti sejtpopulációk esetében a sejtszuszpenziót előzetes tisztítás után megfelelő poliklonális aktivációs protokollok alkalmazásával felszaporítjuk, sőt szükség esetén klónozzuk. A sejtek meghatározásához sejtbiológiai és biokémiai módszereket alkalmazunk, mely magában foglalja az áramlás citometria, immunhisztokémia, ELISPOT, ELISA és számos egyéb technológia (pl. jelátviteli módszerek, ill. T limfocita specificitás vizsgálat tetramer analízissel) alkalmazását.
A vizsgálati eredményeink remélhetőleg alapjául szolgálhatnak majd olyan klinikai diagnosztikai eljárásoknak, melyek alkalmasak a veseátültetett betegek kilökődési reakciójának korábbi és megbízhatóbb jelzésére.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2018-05-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
