Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Kollai Márk
A kardiovaszkuláris autonóm idegrendszeri szabályozás

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
elméleti orvostudományok
Elméleti- és Transzlációs orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Kollai Márk
helyszín (magyar oldal): SE
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Okfejtés, cél: Az artériás baroreflex a vérnyomás rövid távú szabályozásának alapvető fontosságú élettani mechanizmusa. A vérnyomásváltozás által kiváltott reflexes válaszok az autonóm idegrendszer közvetítésével alakulnak ki, a szív perctérfogatának és perifériás ellenállásának megfelelő változása révén. A baroreflex működése ilyen módon befolyásolja a sympatho–vagalis-egyensúlyt, következésképpen a szív arrhythmia készségét, valamint a hirtelen szívhalál kialakulásának lehetőségét. Szívelégtelenségben és myocardialis infarktus után a baroreflex érzékenysége a mortalitás független prediktorának bizonyult. A baroreflex-működés hipertóniában, veseelégtelenségben, diabéteszben és más kóros állapotokban is csökkent, utalva arra, hogy az autonóm idegrendszer működésének baroreflex szabályozása alapvető fontosságú tényező a kardiovaszkuláris homeostasis fenntartásában.
A baroreflex sensitivitás (BRS) meghatározása hagyományosan a vérnyomás-emelkedéssel/csökkenéssel kiváltott szívfrekvencia-csökkenés/emelkedés mértékének meghatározásán alapszik (BRS = ∆ RR-intervallum [RRI] / ∆ systolés nyomás). Ez a megközelítés egy integrált bemenet–kimenet összefüggést vizsgál, és a baroreflex működésének egészéről ad információt. Ismert, ugyanakkor, hogy a baroreceptorok nem a nyomásváltozásra, hanem az általa kiváltott érfal megnyúlásra válaszolnak. Még a múlt században mutatta ki Solmann és Brown, hogy az artéria carotis feszítése kutyákban bradycardiát és hypotensiot okoz. Hasonló összefüggést emberben is kimutattak, amikor az a. carotison végzett műtétek során mérték az érátmérő változását és avval arányos frekvenciájú kisüléseket regisztráltak a sinus idegről. A sinus ideg aktivitása és szívciklus hossza (RRI) között is egyenes arányosság áll fenn, amely összefüggést klinikai körülmények között is igazolták, amikor intervenciós antihypertensiv kezelés során a sinus ideg elektromos ingerlésével arányos bradycardiát váltottak ki. Korábbi vizsgálataink során kimutattuk, hogy a mechanikai (∆ carotisátmérő / ∆ systolés nyomás) és a neuralis transductio (∆ vagus aktivitás vagy R-R intervallum / ∆ carotisátmérő) az integrált baroreflex érzékenység funkcionálisan különböző komponenseit képviseli.
Mind a mechanikai, mind a neurális komponens klinikai jelentőséggel bír. Hipertóniában például a mechanikai komponens működése sérül, amikor az érfal merevsége következtében csökken a baroreceptorok érzékenysége, és ezen keresztül a baroreflex-szabályozás hatékonysága. A diabétesz korai stádiumában viszont, amikor érfalváltozás még nem jelentkezik, már sérülhet a neurális komponens, és a vagus-funkció csökkenése (a tachycardia elmaradása) orthostatikus intolerancia formájában jelentkezik.
Módszerek: A cardio–vagalis baroreflex érzékenységének meghatározására non-invazív és invazív metodikai megközelítések szolgálnak. Az integrált BRS non-invazív meghatározása a szívfrekvencia és a vérnyomás spontán ingadozásainak viszonyán alapszik (sBRS), amely meghatározás történhet az idő- és frekvenciatartományban (szekvencia-módszer ill. spektrális analízis). Ebben az esetben a mechanikai komponens meghatározását az a. carotis compliance (CC) ill. disztenzibilitás coefficienseinek (DC) meghatározása jelenti; a neurális komponens értékét pedig az sBRS/CC ill. sBRS/DC hányadosok alapján becsülhetjük. Az invazív eljárás során iv. phenylephrine adásával vérnyomás-emelkedést váltunk ki, amely során közvetlenül mérhetjük az integrált BRS-t (∆RRI / ∆SBP), illetve annak mechanikai (∆carotis-átmérő [D] / ∆SBP) és neurális (∆RRI / ∆D) komponensét. Az invazív farmakológiai módszer közvetlenebb információt ad a baroreflex-működésről és annak mechanizmusairól, alkalmazási köre azonban korlátozott. Jelen tématervben a baroreflex érzékenység komponenseit határozzuk meg részben egészséges viszonyok között, részben pedig különféle betegségekkel kapcsolatos kóros állapotokban.

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2018-05-30


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )