témavezető: Egerszegi István
társ-témavezető: Kovács Levente
helyszín (magyar oldal): Szent István Egyetem helyszín rövidítés: SZIE
A kutatási téma leírása:
A sertéshús évezredek óta jelentős szerepet kapott az emberiség élelmezésében. Kiváló hústermelési- és alkalmazkodó képessége, nagy szaporasága, gyors növekedése, valamint ízletes húsa miatt a világ minden földrészén, ahol a sertéstartás feltételei adottak voltak, ott a sertéstenyésztés meghatározó jelentőségű állattenyésztési ágazattá nőtte ki magát.
Az intenzív sertéstartás elterjedésével a sertések egy mesterséges, általunk kialakított, a természetes élőhelyüktől nagymértékben eltérő környezetbe kerültek, amely megváltoztatta a viselkedésüket. Az ember által kialakított technológia jelentős hatással van az állatok komfort- és biztonságérzetére, amely hosszútávon a jóllétet is befolyásolja.
A jóllét fogalma alatt azt értjük, hogy az állat pszichológiailag és fizikailag is összhangban van a környezetével. Amennyiben ez nem tud megvalósulni, az állatok alkalmazkodni próbálnak a megváltozott feltételekhez, ami azonban a termelés minőségének csökkenését okozza. A termelési eredmények romlásának mértéke attól függ, hogy mekkora volumenű a különbség az alkalmazkodás és az állat alkalmazkodó képessége között.
Ha a mesterséges környezet valamilyen módon akadályozza az állatok élet- vagy termelési szükségleteinek kielégítését, az jelentős stresszt okozhat számukra. A nem kielégítő takarmányozás, a nem megfelelő tartástechnológia, a durva bánásmód, a kezelésektől, esetleg a gondozóktól való félelem, valamint a fájdalom mind olyan tényezők, amelyek az álltok jóllétére negatív hatással vannak.
A stressz egy olyan belső vagy külső inger, amely vészreakciót indít el a szervezetben, fokozza annak aktivitását. A stressz-reakció önmagában nem okoz problémát, de a tartósan fennálló állapot rendkívül megviseli a szervezetet, gyengíti az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá teszi az egyedeket a különböző betegségekre, és mindemellett még a termelésüket is csökkenti, így a gazdaságos termelést jelentősen befolyásolja.
Gazdasági jelentősége miatt, a környezeti stressz forrásait és hatásait egyre szélesebb körben vizsgálják a haszonállat fajok között. Napjainkban ezek a vizsgálatok nem csak a klasszikus viselkedési megfigyeléseken alapulnak, hanem számos élettani mutató elemzésén is.
A humán vizsgálatokban a stressz szintjét a szív elektromos működésével (EKG) mérik. Az eredményként kapott szívfrekvencia-variábilitás (HRV) közvetve információval szolgál a szimpatikus/paraszimpatikus idegrendszer működéséről.
Magyarországon a HRV kutatása a humán gyógyászatban már az 1990-es években elkezdődött, azonban a haszonállat fajokban még igen kevésnek mondható az ilyen irányú vizsgálatok száma. A hazai tudományos kutatások eddig főként szarvasmarhák, lovak és kutyák szívritmus-változékonyságának vizsgálatára irányultak, míg a sertésekkel végzett hasonló vizsgálatok még igen kezdetlegesek.
Ezért a doktori munka során hazánkban elsőként szeretnénk foglalkozni a sertések szívritmusának és HRV-mutatóinak vizsgálatával, a rövidtávú és a hosszútávú/krónikus stressz sertésekre gyakorolt állatjólléti hatásaival. Emellett szeretnénk feltárni a kapott eredmények és a különböző értékmérő tulajdonságok/termelési mutatók közötti összefüggéseket.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2018-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
