témavezető: G.-Tóth László
helyszín (magyar oldal): Szent István Egyetem helyszín rövidítés: SZIE
A kutatási téma leírása:
A globális piaci környezet saját mechanizmusa szerint már beárazta a levegő minőségét és komoly üzletággá fejlesztette a széndioxid kvótákkal való nemzetközi kereskedelmet. Hasonló törekvések indultak el világszerte az ökoszisztéma szolgáltatások beárazásának területén is. Megállapítást nyert számos védett növény- és állatfaj pénzben kifejezett „eszmei értéke” is, amely a szankcionálás során manifesztálódik. A jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkincs monetáris érték megállapítása körül is megindultak a szakmai viták, és várhatóan a felszíni és felszín alatti vízkincs „jó minőségének” is hamarosan nemzetközi piaci értéke lesz (amely nem egyenlő a vízszolgáltatók által megszabott díjakkal). Annál is inkább, mert az uniós Víz Keretirányelv szerint 2015-ig el kell érni, hogy a tagországok vizei „jó” ökológiai állapotúak legyenek. Márpedig, minél jobb egy tó, vagy folyó vízének minősége, annál drágább azt még tovább tisztítani. Igy az uniós tagországok saját vízminősítési rendszereinek interkalibrációja, és a közös határértékek Európai parlamenti ratifikációs eljárása során érthető nemzetgazdasági és nemzetpolitikai érdekek ütköznek. A folyók és tavak különböző részvízgyűjtői, a legtöbb esetben egyszerre több eltérő gazdasági és társadalmi fejlettségű statisztikai régiókba, sőt országba estnek, így a szennyvíztisztítás fajlagos költsége és a „jó vízminőség” piaci értéke is nagyon eltérő lehet. Várható, hogy a nemzetközi piaci környezet hasonló érték-kereskedelmi mechanizmust iniciál a vizek, különösen az országhatárokat és nagy régiókat átszelő folyók és nemzetközi tavak esetében, mint ami a széndioxid kibocsájtási kvótákkal kapcsolatos kereskedelem.
A téma keretében a felszíni és a felszín alatti természetes vízkincs, és a vizeket benépesítő élővilág által kínált ökoszisztéma szolgáltatások piaci értékmegállapító lehetőségeit és módszereit keressük. Trend-analízissel, a vízhasználat és a vizek általi különböző ökoszisztéma szolgáltatások (halászat, sporthorgászat, nádaratás, vízisportok, túrizmus) jövőbeli alakulásához, és a várható külső hatásokhoz mérten prognosztizáljuk a jó vízminőség jövőbeli piaci értékét.
Ajánlott irodalom:
1. ten Brink, P., Rayment, M., Bräuer, I. et al. (2009). Further developing Assumptions on Monetary Valuation of Biodiversity Cost of Policy Inaction (COPI). European Commission, Institute for European Environmental Policy (IEEP) London / Brussels. http://ec.europa.eu/environment/enveco/biodiversity/pdf/ieep_alterra_report.pdf
2. http://www.teebweb.org
3. http://ec.europa.eu/environment/enveco/biodiversity
4. Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy - Official Journal of the European Communities, L 327/1, 22.12.2000, 1 – 71;
5. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: A Víz Keretirányelv hazai végrehajtása és kapcsolt dokumentumok. http://www.kvvm.hu/index.php?pid=10&sid=55;
6., Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2007): A Duna vízgyűjtő kerülete magyarországi területének jellemzői, az emberi tevékenységek környezeti hatásai, és a vízhasználat gazdasági elemzése. – VKI Országjelentés
7. G.-Tóth, L.: Normatív definíciókkal. Nemzeti érdekünk és nemzetközi kötelezettségünk a Víz Keretirányelv ökológiai vonatkozásában. – Mérnökújság, A Magyar Mérnöki Kamara Lapja, XV. Évf. 2. szám: 16-18.
8. Káposzta, J. (szerk): New elements and research in spatial economy. – Research Institute of J. Selye University, Komárno, 2009: 1 – 180. ISBN: 978-80-89234-72-1.
Bejelentkezés
