témavezető: Muhoray Árpád
helyszín (magyar oldal): https://hhk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/doktori-iskolak/katonai-muszaki-doktori-iskola/bemutatkozas helyszín rövidítés: KMDI
A kutatási téma leírása:
A globális klímaváltozással összefüggésbe hozható rendkívüli időjárási helyzetek, viharok, esőzések következtében gyakrabban alakulnak ki viszonylag rövid idő alatt levonuló, magas vízszinttel tetőző árhullámok. Hazánkban az árvízzel fenyegetett területeken található településeken közel 2,5 millió ember él. Ennek okán is kiemelt feladat az árvízi védekezés szervezetének, irányítási rendjének kialakítása, a katasztrófavédelmi szervek közreműködése, az önkormányzatok vezetőinek felelősségi körében irányított árvízi védekezés hatékony végrehajtása és az ezt segítő lehetőségek felkutatása.
A vizek kártételeinek megelőzése érdekében kiemelt jelentőségű a vízügyi, katasztrófavédelmi szervek és az önkormányzatok által végzett preventív munka és konzekvens hatósági joggyakorlás. A települési vízelvezető rendszerek karbantartása elmaradásának, a települési vízkár-elhárítási tervek, a bel-és külterületi vizek elvezetése egybeesése hiányának, az árterületre kiadott építési engedélyek megszüntetésén túl az új megoldások kutatása segítheti, hogy a védekezési feladatok kielégítsék a védekezés szerkezeti és nem szerkezeti jellegű feltételrendszerét is.
Új elem, hogy a vízügyi igazgatás irányítása átkerült a belügyminiszter, illetve a Vízügyi Hatóság feladatai a BM OKF hatáskörébe, a 2013-as dunai árvíz, a velük egyidejű belvizek elleni védekezések tapasztalatai pedig új fejezetet nyithatnak a téma kutatásában.
Az árvízi védekezésben részt vesznek a nemzetközi minősítésű hazai önkéntes mentőszervezetek. Az INSARAG elveknek megfelelő egységes felkészítést és tevékenységük koordinálását végző BM OKF eddigi eredményei alapján az ENSZ OCHA részéről felkérést kapott a nemzetközi kutatás-mentés módszertanának és képességének fejlesztésébe történő intenzívebb bekapcsolódásra.
Az egységes eljárásrend és felkészítés rendszertudományos elvek alapján való összeállítása a civil szervezetek, egyben a hivatásos állományú, de a feladatra önként jelentkezők katasztrófa elhárításba történő bevonásának lehetőségét növeli.
A BM OKF megalakította a hivatásos állomány bázisán a HUNOR, illetve a civil mentőszervezetek képességeire alapozva a HUSZAR mentőcsapatokat. Ma már a megyei rendeltetésű, és kialakítás alatt lévő járási mentőcsapatok is alkalmazásra kerülnek. Közreműködésük olyan veszélyhelyzeteknél, mint pl. a HUNOR bevetése a 2013-as dunai és a 2014-es szerbiai szávai árvíznél hatékony és példa értékű. Az új katasztrófavédelmi törvény, illetve annak végrehajtási rendelete VIII. fejezete részletesen meghatározzák az önkéntes mentőszervezetek közreműködésének szabályait, így azok megalapozása, a még jobb módszertan kialakítása indokolja a téma tudományos kutatását.
Az önkéntes kutató-mentő csapatok alkalmazás módszertana adaptálható a Vöröskereszt, a Vörös Félhold, a Baptista Szeretetszolgálat hasonló mentőcsapatai számára, a mentési komponens eljárásrendje az árvízi mellett kiterjeszthető a bajbajutott légi járművek légi mentő, és földi kutató-mentő tevékenységének vizsgálatára is.
A hatékony katasztrófavédelem, benne az eredményes árvízi védekezés elemi feltétele a magasan képzett katasztrófavédelmi szakemberállomány megléte, melynek kialakításához a beosztott tűzoltó képzésétől kezdve az NKE MA, illetve doktori képzéséig biztosítani kell a szinteknek megfelelő, ágazati korszerű képzési formákat. Indokolt áttekinteni a tűzoltó, az iparbiztonsági- és polgári védelmi szakirányú képzések történetét, elemezni megfelelőségüket, helyüket az oktatási intézmények, képzési helyek életében. Nélkülözhetetlen az új képzési formák és módszerek tudományos kutatása, alkalmazása az állomány felkészítésében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alaprendeltetésének biztosításához. Szükséges a képzés korszerűsítési lehetőségeinek megfogalmazása az integrált katasztrófavédelem eredményessége érdekében.