A digitális korban az üzenetek jelentős része mediatizált formában jut el a hírfogyasztókhoz. Az információdömping közepette nem, vagy csak jelentős erőforrás bevonásával tudja az üzenetek címzettje kideríteni, hogy a média által közvetített információk valósak-e. A kibertérben a felhasználók rendelkezésére álló médiacsatornák – beleértve a közösségi médiát is – révén bárki képes viszonylag egyszerű és gyors módszerekkel a gondolatait, üzeneteit megfelelő formába önteni, publikálni, illetve a mások által megalkotott tartalmakat tovább osztani. A leírtakat viszonylag hamar felismerték a különböző szélsőséges szervezetek is, amik tudatosan vették fel saját propagandájuk terjesztési csatornái közé a közösségi médiát, sőt ezek a digitális csatornák egyre markánsabb szerepet töltenek be az általuk használt médiafelületek sorában. Az általuk alkalmazott kommunikációs modellek és módszerek révén a lélektani hadviselés komoly szerepet játszik abban, hogy a médiatartalmak fogyasztói féljenek, illetve egy kisebb részük vágyat érezzen, hogy egy terrorszervezethez csatlakozzon.
Célkitűzések:
A kibertér hadszínterein másfajta módszerek, folyamatok és dinamika szerint zajlanak a támadások, ezért másfajta defenzív és akár offenzív reakcióra van szükség a részünkről. A kutatási téma célja, hogy a doktorandusz megvizsgálja, hogy a digitális korban a mediatizált terrorizmus milyen folyamatok mentén fejti ki hatását, a terroristák milyen módon szegmentálják az üzeneteket és azok címzettjeit, az üzenetekben milyen képi és szöveges narratívumok jelennek meg, illetve milyen és mekkora veszélyt jelentenek a társadalomra és egyes csoportjaira ezek a tartalmak. További cél, hogy a doktorandusz megvizsgálja, hogy milyen törvényi és társadalmi intézkedések tehetők a társadalom és tagjai számára veszélyes tartalmak kiszűrésére, illetve megállítására, a tartalmak milyen online kommunikációs csatornákon közvetítődnek, illetve, hogy az egyébként a társadalom normális fejlődését is segítő médiafelületek hogyan válhatnak az információs/informatikai, illetve kommunikációs hadviselés (pl.: szerverek feltörése, tartalmak módosítása, hamis hírek megosztása) révén káros tartalomhordozókká.
Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszerei:
Irodalomkutatás, jövőkutatási módszerek igénybevétele, trendkutatás és -elemzés, költség-haszon elemzések, saját nyomtatott és/vagy elektronikus kutatás (kérdőív, interjú, fókuszcsoport, dokumentum- és esetelemzés, stb.), szakértői megkérdezés. Az összefüggések analízis és szintézis módszereivel történő vizsgálata, konzultációk folytatása, tudományos esszék (tanulmányok) készítése, tudományos konferenciákon, szimpóziumokon, szemináriumokon való szereplés, szükség és lehetőség szerint tantermi- és terepgyakorlatokon és tanfolyamokon való részvétel. Munka hipotézisek felállítása és kidolgozása, saját kutatási módszer eredményei alapján a hipotézisek igazolása/elvetése, értekezés elkészítése.