témavezető: Kovács Zoltán Tibor
helyszín (magyar oldal): https://hhk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/doktori-iskolak/katonai-muszaki-doktori-iskola/bemutatkozas helyszín rövidítés: KMDI
A kutatási téma leírása:
A 20. század második felétől felerősödő ún. „aszimmetrikus hadviselés” egyik eszköze a „házilagos készítésű”, azaz improvizált robbanóeszköz, melyek a mindennapi életben használt eszközökből, vegyszerekből is előállíthatók. Napjainkra a robbantásos cselekmények szinte mindennapossá váltak. Az ellenük való hatékony védekezés vagy még inkább a lehetséges megelőzés, az arra történő felkészülés pedig mindannyiunk érdeke. A Magyar Honvédség csapatai és objektumai kiemelt célpontjai lehetnek a robbantásos cselekményeknek, különösen a missziós feladatok ellátása során. Az eredményes és sikeres védekezés e cselekmények ellen csak megfelelő rendszabályok bevezetésével és korszerű technikai eszközök, védelmi rendszerek alkalmazásával érhető el. A téma teljes körű vizsgálatával kapcsolatos doktori értekezés nem készült. A téma vizsgálatához érintőlegesen két doktori értekezés kapcsolható, melyek elsősorban a robbanószerkezetek fajtáit és az épületek robbantások elleni védelmével kapcsolatos lehetőségeket vizsgálták. A témában az elmúlt években csak néhány publikáció jelent meg, ezért a téma tudományos igényű és kellő mélységű feldolgozása indokolt.
Célkitűzések:
A robbantásos cselekmények elkövetési módszereinek és hátterének elemzése;
A Magyar Honvédség missziós feladatokban résztvevő csapatainak és objektumainak robbantásos cselekmények elleni veszélyeztetettségének vizsgálata;
A robbantásos cselekmények elleni védekezés során alkalmazható eljárások és technikai eszközök vizsgálata a korszerűség, a fejlesztések, az új alkalmazási elvek és követelmények figyelembevételével;
Javaslatok kidolgozása új eljárások, rendszabályok, technikai eszközök bevezetésére, illetve alkalmazására, a közép- és hosszú távú fejlesztésekre.
Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései:
A témát érintő hazai és külföldi nyomtatott és elektronikus szakirodalom, valamint a meglévő szabályozások tanulmányozása. Konzultációk folytatása a témában jártas szakemberekkel. A témával kapcsolatban korábban szerzett ismeretek és tapasztalatok rendszerezése. A tanulmányozott dokumentumok elemzése, majd következtetések levonása. Az elméleti/gyakorlati javaslatok formába öntése, publikációja.