témavezető: Bajnok László
helyszín (magyar oldal): PTE ÁOK Pécs, Szigeti u. 12. helyszín rövidítés: ÁOK
A kutatási téma leírása:
A pajzsmirigy működési zavarokban végzett előzetes testösszetétel vizsgálataink alábbi eredményei az irodalmi áttekintés tükrében újszerűek. Azt találtuk ugyanis, hogy mind pajzsmirigy alul-, mind túlműködésben általánosan csökkent az intracelluláris víztér, míg az extracelluláris emelkedett, mindkét vizsgált betegcsoport esetében, de szinte sosem volt normális. Ennek nettó eredményeként a teljes víztér gyakrabban volt csökkent, mint normális és sosem volt emelkedett. A vizsgált csoportokban magas volt a súlyfelesleggel terheltek aránya, s ennek megfelelően általános volt az emelkedett testzsír százalék, mindkét betegcsoportban. Tehát az antropometria erősebben látszik befolyásolni a mérési eredményeket, így a víztér adatokat is, mint a kérdéses betegség. A várakozással ellentétesen a (súlyos) hypothyreosis kezelése során a sejttömeg és a kalóriaszükséglet csökkent, míg a testtömeg és a testzsír arány nőtt. Ezen vizsgálatokat folytatni kívánjuk, növelve a betegszámot, továbbá kor, nem és testtömeg index tekintetében illesztett, normális pajzsmirigy működésű, egészségesnek tekinthető kontrollcsoportot is képezünk. Szükségesnek tartjuk a mérési adatok egy másik fajta készülékkel történő validálását is. A másik kutatási irány az antidiuretikus hormon (ADH) hatásának vizsgálata különböző betegcsoportokon. Ennek aktualitását az adja, hogy mostanában vált elérhetővé az ADH elválasztás követése egy közösen termelődött marker molekula, a kopeptin mérési módszerének rutinba állításával. A kissejtes tüdőrákban előfordul alacsony szérum nátrium szint, hyponatraemia, ami az ADH tumor általi fokozott termelésével magyarázható. Az ilyen, u.n. Syndrome of Inappropriate ADH Secretion esetében azonban a kopeptin szint nem számottevően magasabb, mint hyponatraemia egyéb formáiban. Felvetődik, hogy egyéb tényezők is szükségesek a hyponatraemia kialakulásához. A kérdést egy kissejtes tüdőrák regiszter létrehozásával, valamint kopeptin és egyéb humorális faktorok szintjének mérésével kívánjuk megközelíteni. A szomjazási próbák során az egészségesek kopeptin szintje 10 pmol/l körüli értékig emelkedik, míg súlyos, intenzív osztályos kezelést igénylő kórállapotokban lényegesen (extrém esetben akár egy nagyságrenddel) nagyobb kopeptin értékek mérhetőek, mégsem jellemző ilyenkor a hyponatraemia. Mások vizsgálatai szerint a magas kopeptin szintnek önálló, egyéb paraméterektől is független prognosztikus jelentősége is van. Korábbi vizsgálataink a plazma kortizol szint hasonló prognosztikus jelentőségét tárták fel intenzív osztályos betegek esetében. Érdekes lehet, hogy a két paraméter, a kortizol és kopeptin elválasztása mennyiben korrelál ezen betegcsoportban, illetve regressziós modellekben mindkettőnek van-e önálló prognosztikus szerepe.
Bejelentkezés
