A mágneses magrezonancia szerencsés fizikai tulajdonságainál fogva különösen alkalmas az élő anyag (sejtek, szövetek, intakt élőlények) neminvazív és nemdestruktív vizsgálatára. Segítségével egyidejűleg és térben feloldva szerezhetünk morfológiai, szöveti szintű (pl. diffúziós és perfúziós sajátságok) és molekuláris szintű (pl. metabolitkoncentrációk) információt a mintáról. További előnye a módszernek, hogy (nem sugárzó) izotóppal jelölt táplálékot alkalmazva nem csak az állapítható meg, hogy az izotópjelölés melyik metabolitba, hanem az is, hogy az adott metaboliton belül a molekula melyik pontjára került. Ezek alapján vizsgálódásaink során arra törekszünk, hogy egy-egy betegségmodellben in vivo detektálható, számszerűsíthető, a károsodás mértékével ill. progressziójával arányos markereket találjunk, amelyeket gyógyszerjelölt molekulák kipróbálása során követni tudunk, és amelyekkel a kísérleti terápia eredményességét jellemezni tudjuk.
A témára jelentkező doktorandusz bekapcsolódik a PTE Szentágothai Kutatóközpontban található MR-laboratórium munkájába, ahol már van egy 11,7 T térerősségű mágnessel rendelkező NMR-spektrométer (Bruker Avance III 500) és 2015 folyamán üzembe fogunk helyezni egy 4,7 T térerősségű kisállat MR-képalkotó berendezést, amely elsősorban a Nemzeti Agykutatási Program projektjeit szolgálja ki.