témavezető: Krámer Tamás
helyszín (magyar oldal): BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék helyszín rövidítés: BMEVV
A kutatási téma leírása:
A folyók árvizeiből számottevő vízhozam szivároghat el a talajba, ami sokrétű jótékony hatással jár: többek között biztosítja a hullámtéri/nyílt ártéri élővilág talajnedvesség-igényét, a talajt ásványi anyagokkal is dúsítja, valamint hozzájárul a rendkívüli árvizek csillapításához.
A felszíni vizek és a talajnedvesség kapcsolata vízgyűjtőkön, belvízi öblözetekben és öntözött mezőgazdasági területeken lényegi eleme a vízmérleg felírásának és ennek megfelelően régóta kutatott téma (Clemmens & Bautista 2009, Tayfur 1993). Vízfolyások völgyében a kutatások a talajra és ezen keresztül az élőhelyekre vagy a felszínalatti vízkészletre (Sorman et al. 1995) gyakorolt hatásra irányultak, a kölcsönhatás ellenkező irányával viszont kevesen foglalkoztak (pl. városi villámárvizekre Bateman et al. 2010). Ennek ellenére elméleti megfontolások és közvetett vízrajzi tapasztalatok (pl. a Felső-Rábán vagy a Felső-Dunán) is arra mutatnak, hogy tartós árvíz hatására a talajba szivárgó vízhozam számottevően mérsékli a felszíni lefolyás vízszintjeit.
Az elszivárgás függőleges és vízszintes folyamatra bontható:
• az elöntött területeken a felszíni víz telíti a felső telítetlen talajréteget (Sorman et al. 1995),
• emellett a talajvíz-felszín oldalirányban megemelkedik (Ubell 1964, Kukucska et al. 2015).
A két folyamat között jelentős különbség, hogy a függőleges elszivárgás a felszíni vizek szempontjából maradandó veszteségként jelentkezik, ugyanakkor a vízszintes talajvízhullám egy jelentős része csak ideiglenesen tározódik a talajban és az árvíz apadó ágában késleltetve visszatér a vízfolyásba. A folyamatok együttesen a vízfolyások árhullámait késleltetik, csillapítják, és részben felemésztik.
A kutatás fő célja
• feltárni a folyó és a talaj kölcsönhatásának következményeit a folyó árvízi dinamikájára, majd
• általános módszertant javasolni a következmények figyelembe vételére az árvízi veszélyértékelésben.
A célok elérését szolgáló lépések:
• Felszíni és felszínalatti vízrajzi adatsorokból megbecsülni az elszivárgás mértékét,
• Különböző bonyolultságú fizikai és numerikus modellek kombinációival reprodukálni a folyamatokat és közülük kiválasztani azokat, amelyeknél legkedvezőbb viszony érhető el a paraméterezési igény, a számítási költség és az elérhető pontosság között.
• Folyók szélesebb körére megbecsülni a hatás mértékét, a paraméterérzékenységet és a bizonytalanságot (pl. Rousseau et al. 2012 valószínűségi eljárásából kiindulva)
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2018-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
