Európa közlekedési infrastruktúrájában hozzávetőlegesen 200 ezer tégla- és kőboltozatú híd található. A XIX. századi (erősen konzervatív) méretezési eljárások lehetővé tették, hogy ezen hidak - a megnövekedett forgalmi terhek mellett is -, a mai napig használatban legyenek, de ellenőrzésük és esetleges megerősítésük jelenleg is aktuális feladat.
E hidak jelentős része ferde, azaz nem derékszögben halad az áthidalni kívánt akadály (folyó, út, stb.) felett. A ferdeség mértéke jelentősen befolyásolhatja a híd mechanikai viselkedését, de míg az egyenes hidak teherbírás-vizsgálatára már jól kidolgozott elméleti és numerikus eljárások állnak rendelkezésre, a ferde hidak számítását ma még többnyire az azonos fesztávú egyenes hidak vizsgálata alapján, a teherbírást csökkentő (elméletileg nem megalapozott) korrekciós tényezők segítségével végzik. Ez az eljárás elméletileg problémás, hiszen fontos különbség a két eset között, hogy az egyenes hidaknál a fő teherviselő ívek viselkedése alapvetően síkbeli, a ferde hidaknál a viselkedés alapvetően térbeli jellegű.
A témában rendelkezésre álló eredmények azt mutatják, hogy a ferdeség növelheti a teherbírást, esetenként jelentősen is. A viselkedés és teherbírás azonban függ a geometriától és az építés módjától is. A PhD kutatás keretében vizsgálandóak a különféle építési módok és különféle híd geometriák, mind statikus (pl. önsúly, hasznos teher, támaszmozgás), mind dinamikus (elsősorban: földrengés) terhelés esetén. A vizsgálatok célja az egyenes és ferde hidak mechanikai viselkedésében tapasztalható különbségek feltárása, megértése, illetve lehetőség szerint a gyakorlat számára is alkalmazható javaslatok megfogalmazása.
A viselkedésre szintén hatással lehet a boltozat és környezetének (pl. feltöltés, homlokfalak) egymásra hatása, mely kérdéskör vizsgálata szintén a kutatás része.
A vizsgálatok elvégzésének alapvető eszköze a diszkrét elemes módszer és a végeselemmódszer. Mindkét módszerhez rendelkezésre áll a Tartószerkezetek Mechanikája tanszéken megfelelő kereskedelmi szoftver: a 3DEC háromdimenziós diszkrét elemes szoftver és az Ansys végeselemes szoftver. Fentiek mellett más analitikus és numerikus eljárások alkalmazására is szükség lehet.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2018-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
