témavezető: Gál János
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A téma fontossága:
A katasztrófa-egészségügy a lakosság egészségügyi ellátását jelenti a törvényben rögzített minősített helyzetekben, valamint természeti és civilizációs ipari, vegyi és közlekedési katasztrófák, tömegszerencsétlenségek, terrorcselekmények és fegyveres konfliktusok esetén. Szerves részét képezi a multidiszciplináris katasztrófa managementnek.
„Katasztrófa alatt az anyagi javak, az emberi élet és az emberek egészségének, az egészségügyi ellátó hálózatnak, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, valamint az egészségügyi ellátó hálózatnak, rendszerint váratlanul bekövetkező nagyfokú károsodását értjük, amikor a helyben rendelkezésre álló egészségügyi erők és eszközök külső segítség, illetve beavatkozás nélkül nem képesek a következmények felszámolására. A többnyire tömegesen előforduló sérültek, betegek időben történő ellátására, a járványveszély és a terrorcselekmények elhárításában a hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni.” (WHO).
A bioterrorizmus kiemelt jelentősége, problémafelvetés:
A bioterrorizmus kérdését napjaink terrorcselekményei különösen aktuálissá teszik. A biológiai „fegyverek” alkalmazásának etikai, jogi, klinikai és tudományos kérdései szervesen kapcsolódnak a katasztrófa orvostanhoz. A jelentőségét az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvényünk 6. fejezet 228-232. §-ai a katasztrófa egészségügyi ellátás címszó tárgyalja. A biológiai fegyverek, vírusok, baktériumok vagy más élőlények, ill. biológiai úton előállított, és biológiai, különösen aktív szerves vegyületek (pl. mérgek és pszichokémiai szerek), amelyeket terrorizmus, ill. fenyegetés céljából hoznak létre és alkalmaznak. Azok felhasználása, vagy azzal való fenyegetés nemcsak a háborúk és a bűnözés során, hanem a terrorizmussal kapcsolatosan is. Jogosan fogalmazhatjuk meg, hogy ma a bioterrorizmus a világ egyik legnagyobb veszélye.
A program az alábbi nagyobb kérdésköröket kívánja érinteni, ezek:
- A bioterrorizmus története és jelentősége.
- A bioterrorizmus és a környezete lehetséges mikrobiológiai kapcsolatai.
- A politikai és jogi vonatkozások.
- A közelmúlt és a jelen.
- A bioterrorizmus és mikrobiológiai kérdései. I. (Zoonozisok.) (pl. anthrax, tularameia, q-láz, stb.)
- A bioterroizmus és a genomika kérdései II.
- Bioterrorizmus és környezet mikrobiológia.
- Bioterrorizmus és víz mikrobiológia.
- Bioterrorizmus - biológiai eredetű kockázatok.
- Bioterrorizmus kockázati tényezői (vegyi és nukleáris terrorizmus).
A terrorizmus társadalmi hatása, annak globális és regionális megnyilvánulásai egyre nagyobb problémát jelentenek a társadalom számára, ezért azokat folyamatosan kell figyelemmel követni.
Mindenekelőtt világosan látni kell, hogy az a hajtóerő, amit a bioterrorizmustól való félelem jelent nem elhanyagolható tényező. Az ilyen irányú, elsősorban katonai fejlesztésről a társadalom bizonyos ismeretekkel rendelkezik, de ténylegesen nagyon keveset tud. A biztonságpolitika feladata, hogy a megfelelő szakemberek képzésével és a társadalom egyidejű, sokrétű tájékoztatásával segítse a hatékony megelőzést. A bioterrorizmus egyik területe bizonyos betegségcsoportok (zoonozisok) alkalmazása terrorcselekmények és háborús célok elérésére. Ma már a mikróbák genomjának kiválasztott szakaszában olyan géneket lehet biotechnológiai módszerrel beépíteni, amelynek egyedei lényegesen erőteljesebb virulenciával és a gyógyszerekkel, sőt a szervezet saját védekező rendszerével szemben már határozott rezisztenciát mutatnak. Az ún. rekombináns biofegyverek előállítása, ismereteink szerint a genomika és a biotechnológia tudományának legújabb katonai eredményeire épül.
Nemzetközi téren az EU a partner országokkal és az Egészségügyi Világszervezettel működik együtt abból a célból, hogy biztosítsa a biológiai-, vegyi- és nukleáris terrorizmusból eredő egészségügyi fenyegetéssel kapcsolatos globális felkészülés válaszadás és válságkezelés optimális összehangolását. Ehhez kapcsolódna a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának Bioterrorizmussal kapcsolatos doktori programja.
Jelentkezési határidő: 2018-03-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
