témavezető: Paku Sándor
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Isz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Általánosan elfogadott nézet, hogy a tumorok angiogenezis függőek, azaz nem képesek növekedni egy bizonyos (1-2 mm) határon túl, a tápanyagellátást biztosító új erek képződése nélkül. A tumorok terápiája szempontjából az angiogenezis kettős szerepet tölt be, egyrészt meghatározza a terápiás ágensek eljuttatásának hatékonyságát a tumorba, másrészt a folyamat maga is angiogenezis elleni terápiák célpontja lehet. Ma már az is ismert azonban, hogy a tumorok többféle módon vaszkularizálódhatnak a tumor differenciációs fokának és a gazdaszövet ér és extracelluláris mátrix szerkezetének függvényében, így további angiogenezis típusok leírása új és hatékonyabb anti-angiogenezis terápiák kidolgozását eredményezheti. A tumorok vaszkularizációjának legismertebb formája kapilláris bimbózás (sprouting), melynek során már meglévő erekből új kapillárisok nőnek ki. Ez a folyamat azonban csak olyan, főként primer tumorok (melanóma, emlő, vastagbélrák) kiindulási helyeként szereplő szövetek esetében érvényes, melyek nagy arányú kötőszöveti kollagént tartalmaznak, lehetőséget biztosítva új kapillárisok növekedéséhez.
Kevéssé ismert azonban az angiogenezis folyamata metasztázisokban. Munkacsoportunk korábban több angiogenezis modellt dolgozott ki máj illetve agymetasztázisok vaszkularizációjára. Eredményeink szerint ezekben a nagy érdenzitású szervekben a tumorok vaszkularizációja inkább a meglévő érhálózat módosításával (pl. szinuszoid fúzió) illetve átrendezésével (glomeruloid angiogenezis) zajlik le.
Egyik célunk, hogy eltérő differenciációs fokú humán illetve állati eredetű tumorok (seed) kísérletes metasztázisainak (máj, agy, tüdő) esetében meghatározzuk az angiogenezis morfológiai folyamatát, az endotélsejtek adhéziós molekuláinak (integrinek immunglobulinok cadherinek,) és különböző bazális membrán komponensek (laminin kollagén IV, fibronektin) eloszlását a folyamat során. A differenciáltsági fok hatását a metasztázisok vaszkularizációjára azonos tumorvonalból, sejtadhéziós molekulák (pl. E-cadherin) expressziójának csökkentésével (silencing), vagy növelésével (transzfekció) kialakított vonalak esetében is vizsgálnánk.
A fentiekkel összefüggésben szeretnénk vizsgálni a környezet (soil) hatását a tumorok indukált angiogenezisre és a kialakult erek szerkezetére. Ehhez különböző eredetű tumorokat oltanánk ortotopikusan illetve egyéb szövetekbe (pl. melanómákat intrakután illetve szubkután valamint agyszövetbe). Vizsgálnánk az erek falának szerkezetét, ultrastruktúráját (bazális membrán összetétele , periciták lokalizációja, endotélsejtek fenesztráltsága), valamint permeabilitását (különböző molekulasúlyú fluoreszcens anyagok intravénásan történő bevitele), illetve az érfal szekezetének hatását a tumorban kialakult hipoxiás területek kiterjedtségére (pimonidazole adduktok immunhisztokémiai kimutatása). Összehasonlítanánk a különböző gazdaszövetek endotélsejtjeinek proliferációs aktivitását (BrdU beépülés).
Miután a májmetasztázisok vérellátásának eredetére és az inta-arteriális kezelések hatásosságára vonatkozó adatok ellentmondásosak, valamint korábbi vizsgálataink arra utaltak, hogy a májmetasztázisok érhálózata közvetlen kapcsolatban áll a máj szinuszoidális rendszerével, korróziós készítmények segítségével próbálnánk meghatározni a metasztázisok vérellátásának eredetét és ennek esetleges változását a tumor növekedése során. Hasonló vizsgálatokat tervezünk tüdőmetasztázisok esetében.
Vizsgálatainkhoz az intézetünkben fenntartott és rutinszerűen alkalmazott metasztázis modelleket (lép-máj, izom –tüdő, intravénás, intra-arteriális oltás) fogjuk használni.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-03-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
