Munkacsoportunk fő érdeklődési területe: a sugárválaszban és a sugárérzékenységben szerepet játszó gének azonosítása, az egyéni sugárérzékenység mérése. Rendelkezésünkre állnak korábban izolált primer fibroblaszt sejtkultúrák, amiket daganatos betegekből származó bőrbiopsziákból alakítottunk ki és az egyéni sugárérzékenységüket (SF2 érték) meghatároztuk.
A teljes emberi genomot lefedő cDNS mikroarray segítségével összehasonlítottuk fibroblaszt tenyészetekben a kisdózis specifikus (10mGy és100 mGy) és nagydózis specifikus (2 Gy) gamma sugárhatásra kialakuló transzkripciós mintázatokat. Munkánk során 30 konszenzus sugárválasz gént azonosítottunk mRNS analízissel.
Újabban egyre több olyan adat áll rendelkezésre, hogy a DNS károsodáson kívül a sejt egyéb alkotóelemeinek sugárzásra kialakult károsodása is fontos szerepet játszik a sejt későbbi sorsának alakulásában. Ilyen alkotóelemek a sejtmembrán, a mitokondriumok, a fehérjeszintézist végző riboszómák. Ezeknek az elemeknek a károsodása közvetlenül és rövid úton befolyásolja a sejt permeabilitását, a fehérjeszintézis dinamikáját, és végső soron kihat a sejt metabolizmusára és a sejten belüli és sejt-sejt közötti kommunikációra.
A tervezett kutatások célkitűzése:
1. Mivel az ionizáló sugárzás DNS károsító hatása nem korlátozódik a genomiális DNS-re, ezért kutatásainkat a mitokondriális DNS mutációk vizsgálatára is kiterjesztettük. Kidolgoztunk egy valós idejű PCR módszert a leggyakoribb mitokondriális deléció kimutatására. Ennek a deléciónak a dózis-, és idöfüggő változásával vizsgáljuk a bystander hatást és a sugárzás indukált genetikai instabilitást az utódsejtekben.
2. Vizsgálni kívánjuk, hogy az általunk kiválasztott sugárválasz gének közvetlenül milyen molekuláris hálózatokban vesznek részt. Kérdés, az is, hogy a 100mGy alatti sugárzásnak milyen biológiai hatása van a fibroblasztokra és milyen küszöbdózisoknál aktiválódnak ezek a sugárválasz gének.
A sugárválasz gének szerepét géncsendesítési modellel (célzott mRNS gátlásával) kívánjuk igazolni. Olyan stabil shRNS-t expresszáló sejtvonalakat alakítunk ki, melyekben egy adott gén gátlásának következménye tanulmányozható. A fibroblasztokban hatékony géntranszfer lentivírus vektorok segítségével hajtható végre.
3. A sugárterápia célja a daganatsejtek elpusztítása a normál sejtek károsítása nélkül. A nem transzformált fibroblasztok a normál sejtek válaszának vizsgálatára alkalmasak, de munkacsoportunk a tumorok ettől eltérő válaszreakcióira is kíváncsi. Ezért tumor modellben is vizsgáljuk, hogy melyek lehetnek azok a sugárválasz gének, amelyeknek befolyásolásával a sugárterápiás hatékonyság növelhető. Jelen munkában a GDF-15 szerepét vizsgáljuk emlőtumor modellen. Előállítottunk plazmid transzfekcióval olyan stabil sejtvonalakat melyek GDF-15 specifikus shRNS-t expresszálnak, másik konstrukcióban pedig a teljes GDF-15 cDNS-t fejezik ki, nagy abundanciával.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-03-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
