Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Bödör Csaba
LYMPHOMÁK ÉS LEUKAEMIÁK GENETIKAI ÉS EPIGENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
elméleti orvostudományok
Patológiai tudományok Doktori Iskola

témavezető: Bödör Csaba
helyszín (magyar oldal): SE. I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

A kutatási téma a lymphomák és leukeamiák kialakulásában és progressziójában szerepet játszó molekuláris genetikai és epigenetikai eltérések vizsgálatát célozza, különös tekintettel új biomarkerek és terápiás célpontok megismerésére. A legfőbb vizsgált entitások a folliculáris lymphoma (FL) és krónikus lymphocytáslekaemia (CLL).Az új generációs szekvenálás (NGS, nextgenerationsequencing) alapú tanulmányok új mutációs célpontok egész tárházát írták le és több új jelátviteli út bizonyult kiemelt fontosságúnak ezen entitásokban. Folliculárislymphomában (FL) a gének expresszióját szabályozó ún. epigenetikai szabályozó molekulák (hiszton metil- és acetiltranszferázok) mutációit írták le az FL esetek nagy hányadában (MLL2: 90%, CREBBP: 30%, EZH2: 25%). Ezen enzimek kulcsfontosságú kromatin jeleket(„chromatin mark”) szabályoznak: az MLL2 a hiszton 3 lizin 4 aminosavmaradék (H3K4) trimetilációájért felelős, ami egy aktivációs jelzés, míg az EZH2 a hiszton 3 lizin 27 (H3K27) trimetilációját katalizálja, transzkripcionális represszióhoz vezetve. A hiszton acetiláció lazább kromatin szerkezet kialakítása által a transzkripció aktiválását eredményezi. Ezek az enzimek komplexek formájában fejtik ki hatásukat, akár több ezer gént tartalmazó klaszterek expresszióját szabályozzák, központi szerepet betöltve a differenciáció folyamatában. Így érthető, hogy egy-egy ilyen epigenetikai szabályozó molekulában kialakuló mutáció gének sokaságának aktivitását befolyásolja. Célkitűzésünk az epigenetikai regulátorok mutációinak vizsgálata és azok klinikai jelentősége. Az epigenetikai szabályozó molekulák „termékei” a különböző kromatin jelek, amelyek hagyományos immunhisztokémiai vizsgálattal (IHC) is megjeleníthetőek. Szöveti mikroblokk (TMA) alapú IHC segítségével fogjuk vizsgálni az EZH2, MLL2, és CREBBP/EP300 mutációs státusz és a megfelelő kromatin jel (H3K27me3, H3K4me3, H3K27Ac) kifejeződése közötti korrelációt. E vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy a megfelelő kromatin jel mennyiségének csökkenése vagy növekedése prediktív lehet-e az adott gén mutációs státuszának szempontjából. Továbbá, arra a kérdésre is választ adnak, hogy előfordul-e kromatin jel dereguláció mutáció nélkül is. Ezen epigenetikai változások jobb megértése nemcsak a B-sejtes malignitásokpatogeneziséről szolgáltat új információkat, hanem új biomarkerek és ígéretes epigenetikai terápiás célpontok leírásához is vezethet.Feltételezéseink szerint a krónikus lymphocytásleukaemia (CLL) patogenezisének központjai az ún. pseudofolliculusok. Célkitűzésünk az újonnan leírt klonális és szubklonális driver mutációk (NOTCH1, SF3B1, POT1, TP53, ATM) vizsgálata a pseudofolliculusokbanés az interfolliculáris területeken, a CLL patogenezisének jobb megértése és ezen mutációk klinikai jelentőségének pontosabb megismerésének céljából.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2018-03-31


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )