témavezető: Vág János
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Témafelvezetés:
A szájüreg általános fogászati szempontból jelentősebb klinikai képletei a fogak, az íny, a szájpadlás és a szájfenék nyálkahártyája. Ezek az anatómia képletek jelentős egyéni varianciát mutatnak. A fogkorona méretének, formájának és színének egyéni különbségei jól ismert jelentőséggel bírnak a fogszabályozás, restauratív- és esztétikai fogászat, valamint a gnathológia területén. Hasonlóan a fogíny színe, biotípusa, vérkeringése nagy jelentőséggel bír a parodontális sebészet – különösen a plasztikai/esztétikai ágának – szempontjából. A páciensek irányából óriási az igény arra, hogy akár a fog, akár a lágyrészek rekonstrukciójánál az eredetivel azonos formát, méretet, színt állítsuk vissza, hiszen a természet és genetika formálta, eredeti morfológiánál funkciójában tökéletesebbet nem lehet alkotni. Az eredeti helyreállítása igen nehéz feladat, hiszen sokszor az adatok hiányosak vagy teljesen elvesztek. Ebből kifolyólag, kortól, képzettségtől és kreativitástól függően saját tapasztalatunkra és tudásunkra alapozva próbáljuk helyreállítani a különböző felszíneket, melyeket korábbi vizsgálatok és mérések alapján meghatározott átlag vagy normál értékek segítségével rekonstruálunk. Nehezítő tényezőként szerepel, hogy a szájüreg nem egy élethosszig tartó statikus képződmény. A kor és patológiás folyamatok (szuvasodás, ínyrecesszió, abrázió, erózió, ízületi kopás stb.) miatt az anatómia képletek folyamatos átalakuláson mennek keresztül, egyszerűbben fogalmazva egymást koptatva alakítják a felszíneket. Teoretikusan az „eredeti” állapot helyreállítása csak akkor lenne lehetséges, ha minden tényezőt, képletet egyszerre állítanánk helyre. Ez nyilvánvalóan nem lehetséges. Ezért szükség van a „kopási” tényezők figyelembe vételére mind a méret, alak, vastagság és anyagválasztásnál is. Napjaink fogorvosi gyakorlatában egyre nagyobb teret hódító intraoralisscannerek segítségével a szájüregi felszíneket leképezhetjük. Az így nyert adatok elemzése kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok segítségével további információval szolgálhat a fogkopási tényezőkről, az egyéni fogmorfológiákról.
Célkitűzés:
• Kidolgozni olyan 2D és 3D digitális, non-invazív eljárást, amely képes regisztrálni, feldolgozni és statisztikailag is rendszerezni az egyéni karakterisztikát.
• Keresztmetszeti vizsgálatban felmérni a kor és patológiás tényezők populációs előfordulásának gyakoriságát és típusát.
• Megfelelő adatmennyiség összegyűjtése esetén lehetőség nyílik arra, hogy megvizsgáljuk, mely mintázatok ismerhetők fel digitálisan, amelyek jól jellemzik a fenti faktorok okozta változásokat. Matematikai modell kidolgozása ezek automatikus felismerésére, rendszerezésére és kódolására, hogy a gyors rekonstrukció szempontjából kereshető és elérhető legyen.
• Klinikai esetsorozatokon keresztül az eljárások tesztelése fogrekonstrukció során: esztétikailag és funkcionálisan, kortól, nemtől, foglalkozástól függetlenül.
• Klinikai esetsorozatokon keresztül az eljárások tesztelése parodontális rekonstrukció során a sebgyógyulás, az esztétika és a funkció szempontjából.
• Fogszabályozó kezelésen átesett alanyoknál a fogkopási tulajdonságok elemzése a fogszabályozó kezelésen át nem esett egyénekhez képest.
Anyag és módszer:
Kutatásaink során intraorálisscanner segítségével a teljes szájüreg feltérképezése történik. Az adatok STL formátumban tároljuk és összehasonlító elemzéseket végzünk az egyénre jellemző képletek meghatározására figyelembe véve a kort, a nemet és a foglalkozást. Az eredmények kiértékelése statisztikai módszerekkel és statisztikus segítségével történik.
Várható eredmény:
A rekonstrukciós módszer kidolgozása utángyorsabb, egyszerűbb, és pontosabb restaurációk készíthetők.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-05-13
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
