 A környezeti számvitel fejlődése hazai és nemzetközi vonatkozásban TÉMAKIÍRÁS Intézmény: Pannon Egyetem gazdálkodás- és szervezéstudományok Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola témavezető: Molnárné Barna Katalin helyszín (magyar oldal): Pannon Egyetem helyszín rövidítés: PE A kutatási téma leírása: A kutatási téma ismertetése: A környezeti problémák számos esetben nem a vállalaton belül jelennek meg, hanem – egyes gazdasági-, társadalmi- és természeti folyamatok eredményeként – külső hatásként jelentkeznek. A törvényi erejű szabályozásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a vállalati versenyképesség fenntarthatóságával összefüggésben. A vállalatok felelősek tevékenységükért a szélesebb társadalom irányába, s működésük hatásairól be kell számolniuk az összes érintett felé. Az ember és a természet közti kapcsolat – ami napjainkban is ellentmondásos – az elmúlt évszázadokban radikálisan megváltozott, ezért egyre fontosabb tanulmányozni ennek hatásait a számvitelben is. A hagyományos számvitel egyik hátránya, hogy egyáltalán nem szolgáltat információt arról, hogy a vállalat tevékenysége mennyiben sújtja a környezetét. Ennek oka, hogy a természeti erőforrások nem a vállalat vagyonát képzik, így azokat a mérlegben sem lehet kimutatni, ezek után tehát amortizációt sem tudunk elszámolni. Ugyanakkor világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti számvitel fontossága, míg hazánkban még nincs jól kialakult rendszere. A 2000. évi C. törvény a számvitelről nem tesz említést külön a környezeti számvitel szabályozására vonatozóan, és a környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatban is minimális adatszolgáltatást ír elő. A hazai vállalatok környezeti gyakorlatáról, környezetvédelmi tevékenységéről igen kevés rendszerezett információ áll rendelkezésre. A vállalkozások többsége jelenleg még csak próbálja a hagyományos számviteli rendszerbe beilleszteni a környezeti számvitel elemeit, elterjedési köre inkább a vezetői számvitelben, stratégiai szinten gyakoribb. A kutatás célja: A környezetvédelem és a számvitel kapcsolata egyre fontosabbá válik a vállalatok új irányú kihívásai miatt. A gazdasági tevékenység környezeti és társadalmi vetülete egyre inkább a vállalati jelentések részévé válik, ami felveti a mérhetőség és a mérés szükségességét. A környezeti számvitel egyik fő feladata, hogy kimutassa és elemezze a környezetvédelem pénzügyi vonzatait, és megvizsgálja a gazdasági tevékenység egyes környezeti tényezőkre gyakorolt hatásait. A fentiek alapján a kutatás fő célja a hazai és nemzetközi színtéren működő, a környezetvédelemmel kapcsolatban álló vállalkozások környezeti számvitelének jellegzetességeit és annak pénzügyi vonatkozásait feltérképezni. A témában számos kutatási kérdés merülhet fel, amelyek vizsgálata különböző adatbázisokat és kvantitatív módszereket feltételez: • Van-e különbség a hazai és a nemzetközi gazdasági szervezetek között a környezeti számvitel módszertanát tekintve? • A környezeti számvitel hozzá járul-e (és ha igen milyen mértékben) a profitképesség, a működési hatékonyság és a vállalati érték növeléséhez? • Jellemezhetők-e a gazdálkodó szervezetek mind hazai és nemzetközi környezetben olyan vezetői információs rendszerrel, ami az „öko-hatékonyság” elvét közelíti, tehát amely ötvözi a gazdasági és a környezeti szempontokat? • A környezeti számvitel mely szerepe érvényesül erőteljesebben hazai és nemzetközi szinten: a környezetvédelem pénzügyi vonzatainak a kiszámolása és elemzése, vagy a gazdasági tevékenység bizonyos környezeti tényezőkre gyakorolt hatásainak vizsgálata? • A környezeti számvitel mellett milyen mélységben jelenik meg a vezetői környezeti számvitel (fizikai jellegű környezeti információk és a környezeti költségek, ráfordítások tekintetében)? • Hogyan határolhatók le a környezeti költségek és ráfordítások az üzemi költségek közül, és hogyan terhelhetők rá a kapcsolódó előállított termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra? A kutatás adatbázisául a hazai és nemzetközi gazdasági térben működő vállalkozások beszámolói szolgálnak. A vállalkozások rendszerezésére a TEÁOR szám, a vállalati méret, és a tevékenységi kör alapján kerülhet sor. A kutatási kérdések megválaszolásához szükséges a nemzetközi és hazai módszertan feltérképezése is kvalitatív módszerek alapján. A kvalitatív módszerek mellett bonyolult, többváltozós módszerek alkalmazására is szükség van: az összefüggések többváltozós regressziós és korrelációs modellek segítségével vizsgálhatók, a változók számától függően faktoranalízissel látens változók meghatározására kerülhet sor, ezek alapján pedig klaszteranalízissel a vállalkozások csoportosíthatókká válnak valamely környezeti számviteli jellemzők alapján. A vezetői környezeti számvitel elemzése tekintetében strukturált interjúk készítésére is szükség van. A kutatási téma előzményei: Az Európai Unió 2003/51/EK direktívája szerint az éves jelentés információitól elvárt, hogy azok ne csak a vállalkozás üzleti tevékenységére fókuszáljanak. Fontos, hogy a beszámoló környezeti és szociális szempontú elemzést is tartalmazzon, amely alapja a vállalkozás fejlődésének. A témában számos tanulmány született abban a tekintetben, hogy a környezeti számvitelnek milyen információtartalommal kell rendelkeznie. Az is több helyen olvasható, hogy hazai vonatkozásban mit vár el a 2000. évi C. törvény a környezeti elemek beszámolóban történő megjelenésével kapcsolatban és, hogy a vállalkozások miként felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Azonban nemzetközi vonatkozás, környezeti költség elemzés és környezeti költségek elemzése tekintetében mindenképpen hiánypótló lenne a bemutatott témakörben bármely kérdéskörében végzett kutatás. Néhány jelentős forrásmunka a témakörből: Jones, M. J. [2010]: Accounting for the environment: Towards a theoretical perspective for environmental accounting and reporting. Accounting Forum, 123–138. o. Kerekes Sándor – Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2001 pp. 164-168. Madarasiné Szirmai Andrea [2012]: A pénzügyi kimutatások valóságtartalma a környezeti információk tükrében, Kiadja a Budapesti Gazdasági Főiskola 22-65. o. Madarasiné Szirmai Andrea [2005]: A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései, BME 17-31. o. Reyes, M.F. [2002]: The Greening of Accounting: Putting the Environment onto the Agenda of the Accountancy Profession in the Philippines. In: Bennett, M. – Bouma, J. J. – Wolters, T. [2002]: Environmental Management Accounting: Inform ational and Institutional Developments. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht. 215 – 220.Schaltegger, S. – Wagner, M. [2006]: Managing and measuring the business case for s Sustainability. Capturing the relationship between Sustainability Performance, Business Competitiveness and Economic Performance. In Schaltegger, S. – Wagner, M. (eds.): Managing the Business Case for Sustainability: The integration of social, environmental and economic performance. Greenleaf, Sheffield, 1–27. o. Ván Hajnalka [2012]: Környezeti hasznok és kimutatások a környezeti vezetői számvitelben, Doktori értekezés tézis, Szeged 6-7. o. Ván Hajnalka [2014]: A környezeti számvitel szerepe a vállalatok környezetvédelmi tevékenységében, JATEPress, Szeged, 4-15. o., 21-30. o. felvehető hallgatók száma: 1 Jelentkezési határidő: 2018-02-12 |