témavezető: Kiss István
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A krónikus veseelégtelenségben szenvedő és a már végstádiumú veseelégtelenség miatt vesepótló kezelésben részesülő betegek száma folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedben. Ennek hátterében hazánkban is az életkor növekedése, illetve a diabetes mellitus és a hypertonia népbetegséggé válása áll elsősorban, de pontos oka és törvényszerűsége még nem ismert. A hypertonia betegség 5%-át jelentő, szekunder kórokok között a renoparenchymás és renovaszkuláris hypertonia aránya együttesen megközelíti a 60%-ot. A végstádiumú veseelégtelenség miatt dialíziskezelésre kerülő betegek között a hypertonia betegség okozta hypertensiv nephropathia (nephrosclerosis), illetve az ischemias nephropathia (artéria renalis stenosis) kóroki aránya együttesen 10-25%-ra tehető, és ez az arány is folyamatosan növekszik.
A hypertoniát okozó fő okok között az extracelluláris és a vér volumen növekedése, a nátrium retenció, a perctérfogat növekedése, a szimpatikus idegrendszeri aktivitás, a renin-angiotenzin rendszer aktivitásának növekedése és a teljes perifériás rezisztencia növekedése szerepel. Az újabb kísérletes eredmények alapján jelentős szerepet játszik a nephron pusztulás mértékével arányosan növekvő, vazokonstriktor hatású endothelin-1 plazmaszintje és a nitrogén oxid genetikusan károsodott vazodilatátor és extracelluláris volumen szabályozó hatása. Ugyancsak fontos szerepe van a kevéssé ismert kalcium érzékeny kálium csatornának és a Na-K-ATP-áz enzim károsodásának, az oxidatív stressz mechanizmusoknak és a hyperhomocysteinaemiának.
Az elmúlt években újraértékelődött a krónikus veseelégtelenségben szenvedő hypertoniás betegeknél a kívánt célvérnyomás értéke és a terápia agresszivitásának szükségessége is.
A dialíziskezelés megkezdésének pillanatában az urémiás állapot, a krónikus anémia és a hypertonia betegség okozta balkamra hypertrophia a betegek 90%-ában, a hypertonia betegség fennállása a betegek 60-90%-ában található. A hypertonia az egyik legfontosabb prediktora a koszorúér betegségnek és az ischemiás szívbetegségnek, amelyek által okozott mortalitás dializált betegekben 17-szeres a normális populációhoz hasonlítva. A dializált betegek 12-25%-a meghal évente és a halálokok között (de a morbiditás vonatkozásában is) a vezető helyet az urémia és a hypertonia szövődményeként kialakuló kardiovaszkuláris betegségek foglalják el (60-70%).
Mindezért a hypertonia betegség kezelése és a kardiovaszkuláris rizikó csökkentése már a krónikus veseelégtelenség állapotában kiemelt jelentőségű, azért is, hogy minél kevesebb szövődmény alakuljon ki akkora a betegeknél, amikor már dialíziskezelésre szorulnak.
Mindezek alapján krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekben vizsgálni kívánjuk
a renin-angiotenzin rendszer genetikai polimorfizmusának összefüggését a hypertonia betegséggel, a kardiovaszkuláris rizikótényezőkkel, valamint a tartós hatású antihypertenzív gyógyszerek terápiás hatékonyságával,
a kardiovaszkuláris kocázatot is csökkentő antihypertenzív gyógyszerek „kölcsönhatását” a dialíziskezeléssel és az immunszuppresszív, valamint az erythropoiesist stimuláló gyógyszerekkel.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2017-12-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
