témavezető: Kátai-Urbán Lajos
helyszín (magyar oldal): Óbudai Egyetem Bánki Kar helyszín rövidítés: ÓEBGK
A kutatási téma leírása:
Témaválasztás indoklása:
Előzmények: A veszélyes tevékenységek olyan elsősorban ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenységek, amelyek ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztethetik, illetve károsíthatják az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. E körbe tartoznak többek között az olaj- és gázipar, a gyógyszergyártás, a vegyipar, a veszélyes áru szállítás üzemi létesítményei, a veszélyes anyag logisztikai raktárak, a robbanóanyag és pirotechnikai tároló létesítmények, a veszélyes hulladékkal foglalkozó üzemek stb. A veszélyes tevékenységek biztonságos gyártását, feldolgozását és tárolását üzemeltetői oldalról üzemi biztonsági irányítási rendszerek, védelmi tervek és eljárási rend, biztonsági technológia, kockázat kezelési intézkedések, míg hatósági oldalról a nemzetközi, EU és hazai szabályozásban rögzített jogosítványok, hatósági eljárások és módszertan helyes alkalmazása, illetve az üzemeltetői kötelezettségek teljesítésének eredményes kikényszerítése garantálja. A kutatási téma a veszélyes tevékenységek biztonságos üzemeltetésére szolgáló megelőzési-, felkészülési és baleset-elhárítási eljárás, eszközrendszer és módszertan vizsgálata és fejlesztése.
Aktualitás: Az EU-ban 30 éves múltra tekint vissza az ipari biztonsági szabályozás (industrial safety és process safety), Magyarországon pedig mintegy 10 éves múltja van a nemzetközi és EU jogi szabályozásból adódó kötelezettségeken alapuló veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel foglalkozó biztonsági szakterületnek. Az adott téma szerves részét képezi a hadtudományi, illetve a katonai műszaki tudományok tudományághoz tartozó kutatási tématerületeknek. Meggyőződésem szerint a téma kutatása és fejlesztése a katasztrófavédelem, a rendvédelmi szervek (különösen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendeltjei), a környezetvédelemért, a műszaki biztonságért, környezet- és foglalkozás egészségügyért, a bányabiztonságért felelős hatóságok, valamint a „civil szféra”, így a veszélyes üzemek üzemeltetői számára is kiemelten fontos érdek.
A téma aktualitását egyrészről az adja, hogy a külföldi és hazai ipar szereplői, és a hatóságok a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos jogi szabályozás végrehajtása területén széleskörű tapasztalatokat szereztek. Ezek a tapasztalatok tudományos igényű feldolgozása konkrét veszélyes tevékenység, veszélyes üzem és létesítmény típusonként külföldön egyedi jelleggel, hazai üzemek vonatkozásában pedig még nem történt meg.
Másodsorban 2012. évtől – korábbi ipari katasztrófák és balesetek megismétlődésének megelőzése és a felkészülés érdekében – Magyarországon a nemzetközi szabályozástól eltérő (szigorúbb) sajátos szabályozás került bevezetésre. A szabályozás tárgyi hatályának kiterjesztése, az új jogintézmények üzemeltetői és hatósági alkalmazása mind megújult eljárás- és eszközrendszer bevezetését és alkalmazását igénylik. A választott téma kutatás és fejlesztése e kihívások kezelését tűzi ki fő tudományos céljaként.
Célkitűzések:
-Összehasonlító elemzések felhasználásával tanulmányozni az ipari balesetek megelőzéséről szóló nemzetközi, regionális és kétoldalú jogszabályok előírásait, azok kapcsolatát, a nemzetközi és hazai jog- és intézményrendszerben történő hatályosulásának (végrehajtásának) tapasztalatait; ennek keretében elemezni a Seveso II. Irányelv teljesítésére szolgáló nemzeti feladat- és határkörök elosztását, azok teljesítését, javaslattétel a további fejlesztés lehetőségeire.
-Az ipari balesetek hatásainak megelőzését, a felkészülést, a baleseti riasztást és kölcsönös segítségnyújtást biztosító veszélyes tevékenység-, veszélyes létesítmény-specifikus (technológia-specifikus)biztonsági jelentésekből, baleseti jelentésből nyerhető üzemeltetői adatszolgáltatás és hatósági (védelmi és településrendezési tervezési, lakossági tájékoztatási) információ tudományos igényű feldolgozása.
-Elemezni és értékelni a veszélyes tevékenységek azonosításának, az emberi egészséget és környezeti elemeket veszélyeztető hatások és következmények elemzésének, az eredmények (veszélyeztetettség és kockázati térképen való) megjelenítésének eljárásait, módszertanát és eszközrendszerét.
-Megvizsgálni az iparbiztonsági feladat- és hatáskörök teljesítése keretében végzendő riasztási, tájékoztatási, védelmi- és településrendezési tervezési feladatok végrehajtására Magyarországon létrehozott eljárás-, feladat- és eszközrendszert; meghatározni a további fejlesztés lehetőségeit.
-Javaslatok kidolgozása a katasztrófavédelmi szervezetek hatékonyabb ipari balesetek hatásaival kapcsolatos megelőzési, felkészülési (védelmi tervezési) és balesetelhárítási feladatainak végrehajtása területén működési (jogszabályi, hatósági eljárási és módszertani szabályok, technikai háttér, szervezeti rendszer stb.) feltételeire.
Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései:
-Összehasonlító elemzés a veszélyes tevékenység üzemeltetője által szolgáltatott tájékoztatások és baleseti jelentések tanulmányozása, tartalmuk elemzése.
-A veszélyes tevékenységek biztonsága tárgyában kiadott nemzetközi szabályzók, módszertani útmutatók tanulmányozása, kritikai feldolgozása, következtetések levonása.
-Önálló kutatás végzése a veszélyes tevékenységek és létesítmények azonosítása, hatásainak elemzése tárgyában.
-Javaslatok önálló kidolgozása az iparbiztonsággal foglalkozó hatóság működésének feltételeire, eljárás és eszközrendszerére, jogalkalmazási módszertanára.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
1.Konkrét ajánlások kidolgozása – a tudományos célkitűzéseknek megfelelően – a hazai jog-, intézmény- és feladatrendszer optimalizálására és fejlesztésére, amelynek legfontosabb területei:
-ajánlások kidolgozása az üzemeltetői adatszolgáltatás és a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési feladatellátás egységes követelményrendszerének továbbfejlesztésére;
-ajánlások kimunkálása a veszélyes tevékenység specifikus kockázat és következményelemzési eljárások, a belső és külső védelmi tervezés és alkalmazás módszertanának, illetve a baleseti jelentési feladatok végrehajtásának harmonizálására.
2.Feltárni a veszélyes tevékenységek külföldi és hazai azonosítási, kockázat és következményelemzési módszereinek erősségeit és hiányosságait, amelyre alapozva veszélyes tevékenység és létesítmény specifikus ajánlások kidolgozása az azonosítási tevékenységre, a kockázatelemzés eljárására, a veszélyes technológiák és baleseti eseménysorok kiválasztására, a referencia baleseti eseménysorokra, az elemzési eljárási folyamatára, a kifolyási, terjedési és hatás modellek alkalmazhatóságára, a súlyos baleseti események hősugárzási, túlnyomási és mérgezési hatásterületeinek megállapításának módszereire, az eredmények védelmi tervekben és településrendezési tervezésnél történő alkalmazására.
3.Egységes követelmény-rendszer kidolgozása a riasztási (tájékoztatási) és a külső védelmi tervezési feladatok teljesítéséhez szükséges hatósági adatszolgáltatás tartalmára és annak külső védelmi tervezés és alkalmazás rendszerében való felhasználására, különös tekintettel az üzemzavar létesítmény-specifikus fogalmának meghatározása és riasztási határérték azonosító módszer kidolgozása az üzemi riasztási rendszer fokozatainak elrendeléséhez.
előírt nyelvtudás: angol AF ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol KF felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2018-01-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
