A környezetjog rendszerének fejlesztése, intézményi rendje
A kutatási téma rövid leírása:
A környezetjog a mai napig relatíve új területnek számít, amely folyamatosan teremti meg saját rendszerét és alakítja sajátos jogintézményeit vagy a más jogterületektől átvett intézmények kapcsolódási lehetőségeit. E tekintetben elsőrangú kérdés, hogy ma is úgy tekinthetünk e jogterületre, mint komplex, jogágakon keresztül fekvő terület, amely különösen nagy lehetőséget kínál a jogösszehasonlításra, illetve az EU jog belsővé tételének tanulmányozására.
A kutatási téma ennek megfelelően tágan került megfogalmazásra, ezzel célunk az, hogy az elméleti és gyakorlatias kitekintést egyaránt, a hazai és közösségi vagy éppen nemzetközi jogi kapcsolatokat hasonlóképpen, de akár a környezetjog egyes szakterületein felmerülő, de az egész alakulásához nélkülözhetetlen kutatásokat, vizsgálódási lehetőségeket magába foglalja.
Kiindulási pont a környezetjog elveinek és azok rendszerbe épülésének, valamint a környezetjog szabályozási módszereinek vizsgálata. Egy még jelentősen mozgásban lévő tárgykör esetében kiemelkedő fontossága van annak, hogy az elvi alapozást megértsük, illetve tisztában legyünk azzal, hogy ha egyes jogintézményeket fejlesztünk, azoknak milyen működési mechanizmusuk van, miben tér ez el más típusú jogintézmények fejlesztésétől – közvetlen vagy közvetett megközelítések esetében azok elvárt hatása miként jelenik meg. E téren az sem elhanyagolható kérdés, hogy mindehhez általánosabb társadalomtudományi – különösen környezetpolitikai és környezetgazdaságtani – ismeretekre is támaszkodni kell, illetve kisebb mértékig ugyan, de a valós, természeti folyamatok alapvető működését is érteni kell. Ha valamelyik jogterületben kiváltképpen fontos a nem csupán jogi szempontból komplex megközelítés, akkor itt az.
Az EU jog meghatározó jelentőségű e jogterület fejlődésében. A közösségi intézmények szerepe, az ott érvényesülő döntési folyamatok, és különösen a Bíróság joggyakorlatának jogfejlesztő megközelítése révén valóban közelségbe kerül az Unió (ha már lisszaboni fogalmakat használunk), és az Unió jogának megvalósulási útjairól szerezhetünk közvetlen benyomást. Arról nem is beszélve, hogy az itt született számos előkészítő irat (policy paper, green and white paper, valamint egyéb háttértanulmány, stb.) a hazainál sokkal nagyobb forráslehetőséget kínál.
Természetesen az sem kizárt, hogy egy sajátos jogintézmény vagy egy sajátos jogterület kutatása révén jusson el a doktorandusz elméleti és gyakorlati következtetésekhez. Gondolhatunk itt akár a közigazgatási jogintézmények szerepére, akár a polgári jog generális intézményeinek specifikus alkalmazására, vagy a természetvédelem, hulladékgazdálkodás, stb. elemzésére. E téren számos a feltáratlan, tehát a kutatás számára az átlagosnál is több lehetőséget kínáló terület, amelyben az egyéni megközelítés, a határterületek – jogi és nem jogi – áttekintése együtt gazdagíthatja és teheti egyénivé a kutatási programot.
Bejelentkezés
