témavezető: Széplaki Gábor
helyszín (magyar oldal): Érszebészeti Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kardiovaszkuláris megbetegedések pathofiziológiájában az utóbbi két évtizedben jelentős szemléletváltozás történt, a betegségek kialakulását komplex kórfolyamatok összességeként tekintik. Mai ismereteink szerint a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívelégtelenség, ischaemiás szívbetegség és ischaemia/reperfúziós (I/R) károsodás, szívizomgyulladás vagy atherosclerosis progresszív folyamatában jelentős szerepet játszó szisztémás hatások egyike az immunrendszer aktiválódása és a krónikus gyulladás létrejötte. Ismert, hogy néhány gyulladásos fehérje jó markerként használható az egyes betegségek prognózisának megbecslésében. A legismertebb ilyen példa a C-reactive protein rizikóbecslésben betöltött szerepe az atherosclerosis folyamatában, de szintén jól ismert a brain natriuretic peptide (BNP) szerepe a szívelégtelenség súlyosságának megbecslésében. Kevés azonban az irodalmi adat az egyes gyulladásos alrendszerek kapcsolatáról és közösen betöltött szerepéről a kardiovaszkuláris megbetegedésekben. Célunk olyan célzott alapkutatás kivitelezése, mely során részletesen vizsgáljuk az egyes specifikus kardiovaszkuláris megbetegedésekben létrejövő immunológiai folyamatokat és ezek egymással és egyéb, nem immunológiai mechanizmusokkal való kölcsönhatását.
Célkitűzéseinket nemzetközileg is kompetitív prospektív klinikai vizsgálatok kivitelezésével és az erre épülő kísérletes munkával kívánjuk elérni. Vizsgálatainkban komplementfehérjék (C3, C4, MBL, MASP-2, C1-inhibitor), aktivációs termékek (C3a, C4d, C1rsC1INH, Bb, sC5b-9), genetikai polymorfizmusok (C4 kópia szám, MBL, H-faktor), akut-fázis fehérjék (CRP, albumin, haptoglobin, A2HS-glikoprotein), gyulladásos citokinek (TNF-α, IL-6, IL-8, CD40L, MCP-1), növekedési faktorok (VEGF, EGF), neurohormonális faktorok (CT-proET-1, NT-proANP, NT-proBNP, XNP, AVP, adrenomedullin), granulocita- (PMN-elasztáz), endothelsejt- (vWf, thrombomodulin), extracelluláris mátrix (MMP-9, MMP-2, )remodelling- (MPO), fibrózis- (IL-1β) és myocita destrukciós markerek (CK, CK-MB, TnT), hősokkfehérjék és antitestjeik (hsp-70, anti-hsp-70), és a lipid metabolizmus (összkoleszterin, LDL, HDL, triglicerid) közötti komplex interakciókat tervezzük vizsgálni a klinikai paraméterek függvényében.
A remodelling és reverse remodelling vizsgálata szívelégtelenségben
Ismert, hogy a gyulladásos folyamatok pozitívan korrelálnak a krónikus szívelégtelenség súlyosságával, progressziójával és a mortalitással. Az immunaktiváció hátterében többek között a myocardium saját cytokin termelése, az ödémás bélfal fokozott permeabilitása miatti endotoxin szint növekedés, az oxidatív stressz, a neurohormonalis rendszer immunmoduláló hatása és betegségben megfigyelhető rekurráló fertőzések állhatnak. Ezek a kiváltó ágenstől függetlensül jelentős mértékben hozzájárulnak a szívelégtelenségre jellegzetes myocardialis hypertrophiához, extracelluláris mátrix átépüléshez, kontraktilis diszfunkcióhoz és az apoptózis folyamatának fokozásához, azaz a myocardium remodellingjéhez. Kimutatták, hogy súlyos szívelégtelen betegek kezelésében alkalmazott reszinkronziációs terápia (CRT) hatására a folyamat megfordulása – reverse remodelling jön létre. Célunk a gyulladásos reakció szerepének vizsgálata a krónikus szívelégtelenség illetve a reszinkronizációs terápia által létrejövő reverse remodelling mechanizmusában.
Az atherosclerosis immunológiai vonatkozásainak vizsgálata
Az atherosclerosis krónikus gyulladással járó megbetegedés, progresszíójában jelentős szerepet kapnak az immunológiai folyamatok. A primer atherosclerosis és az egyes műtéti és intervenciós technikák után létrejövő secunder lumen szűkülés pathomechanizmusa azonban egymástól jelentős mértékben különbözik. A két folyamatban az immunológiai mechanizmusok különbözőségéről kevés irodalmi adatot találunk. Célunk ezen tényezők vizsgálata, klinikai vizsgálatok segítségével.
A gyulladásos válasz szerepe az ischaemiás/reperfúziós károsodásban; a gyulladásos reakció és a postresuscitatios terápiás hypothermia közötti összefüggés vizsgálata
Jelentős ischaemia/reperfusio (I/R) hatására immunológiai válasz, komplementaktiváció és PMN sejtaktiváció is létrejön. Kísérletes adatok alapján ismert, hogy a gyulladás (pl. a komplementaktiváció) mértéke és az I/R károsodás kimenetele összefügg egymással, azonban jelenleg kevés klinikai adat mutatta ki ennek szerepét a betegek prognózisában. Cardiopulmonáris resuscitatiot (CPR) követő hipotermia alkalmazása többek között feltételezhetően csökkenti a CPR utáni gyulladásos választ és javítja a betegek neurológiai deficitjét. A hipothermia csökkenti a komplement- és neutrofil aktiváció mértékét coronaria bypass műtét alatt és azt követően. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a CPR utáni hipotermia csökkenti a komplementaktivációt és ezáltal a PMN általi endothelkárosodást, azonban jelenleg erre nincs irodalmi adat. Célunk az I/R károsodást (akut myocardiális infarktus, stroke, CPR) követő gyulladásos reakció karakterizálása. Vizsgáljuk azt, hogy befolyásolja-e a poszt-CPR hypothermia a gyulladásos reakció létrejöttét és ez összefügg-e a klinikai kimenetellel.
Radiofrekvenciás- és cryoabláció okozta gyulladásos válasz vizsgálata
Invazív katéterabláció során a ritmuszavar fenntartásáért felelős myocardium terület azonosítása és elektromos vezetőképességének megszűntetése történik, a beavatkozás során irreverzibilis károsodás, sejtnekrózis jön létre. Az így kialakult hegek játszanak szerepet a klinikai sikerben – azonban a posztablációs ritmuszavarok keletkezésében is. Nem teljesen ismert, hogy az abláció önmagában milyen mértékű immunológiai reakciót indukál és ennek milyen szerepe lehet a beavatkozás utáni prognózisban. Feltehetőleg a különböző energiaforráson alapuló ablációs technikák (radiofrekvencia vs. cryoabláció) eltérő mértékben okoznak gyulladásos választ. Célunk abláción átesett betegekben az abláció okozta immunológiai válasz karakterizálása és szerepének tisztázása.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-10-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
