témavezető: Farkas Henriette
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A téma rövid leírása
Az angioödéma a bőr mélyebb rétegeit érintő és a nyálkahártyákon (elsősorban a gége és a gasztrointesztinális nyálkahártya) megjelenő vizenyő, amely változatos gyakorisággal rohamokban jelentkezik, és életveszélyes állapotot idézhet elő. A felső légutak nyákhártyáján fellépve, a gégeödema következtében rövid időn belül fulladáshoz vezethet. A bélnyálkahártyájára lokalizálódva akut has tüneteit utánozhatja, görcsös hasi fájdalommal, hányással, a rohamot követő vizes hasmenéssel. A betegek gyakran esnek át a roham alatt műtéti beavatkozásokon (laparotomia, laparoscopia), amelyek során a hasban az oedemás beleken kívül egyéb kóros eltérést nem észlelnek. Ritkán nehézlégzés, mellkasi nyomásérzés alakulhat ki, amely a pleura és a pericardium érintettségére utal. A központi idegrendszeri ödema esetén fejfájás, látászavar, hemiplegia, epileptiform görcsök is elôfordulhatnak.
A kapilláris permeabilitás növekedése, a plazma extravazációja, ennek következtében az angioödéma kialakulása hisztamin illetve bradykinin hatására jöhet létre. Az angioödémás kórképek azon csoportja, amelyben a tünetek kialakulásáért nem a hisztamin, hanem más mediátorok, elsősorban bradykinin a felelős, és amely mind diagnosztikáját, mind kezelését tekintve kihívást jelent az orvosok számára, az utóbbi néhány évben az érdeklődés központjába került. Ebbe a csoportba tartozik a C1-inhibitor hiány szerzett és örökletes formája, a herediter angioödéma III. típusa, az angiotenzin-konvertáló enzim gátlók alkalmazása során kialakuló angioödéma, az ösztrogén dependens angioödéma és az idiopatiás angioödéma.
A súlyos angioödémás epizódok kialakulásában szerepet játszó etiológiai tényezők és a patomechanizmus pontosan nem ismertek. Négy fontos kaszkádrendszer, a fibrinolitikus-, a koagulációs-, a komplement- és a kinin rendszerek működésében és egymással való kölcsönhatásában bekövetkező változások együttesen vezetnek az endothel sejtjein bekövetkező patofiziológiai folyamatok kialakulásához, különböző lokalizációjú és súlyosságú rohamok megjelenéséhez.
Jelen téma célkitűzése olyan humán klinikai vizsgálatok tervezése és kivitelezése, majd értékelése, amelyek segítségével az angioödémás kórképekben bekövetkező patofiziológiai elváltozások jobban megismerhetők és feltérképezhetők. Olyan laboratóriumi módszerek vizsgálata kidolgozása és alkalmazása, amelyek segítséget nyújtanak a differenciáldiagnosztában, a nyomonkövetésben, a prognosztikában és a terápia hatékonyságának felmérésében. Ezen a kutatások során a feltett kérdések több aspektusból kerülnek megközelítésre, melyek egyenlő arányban érintik a klinikai adatgyűjtést, laboratóriumi diagnosztikát és molekuláris genetikai vizsgálatokat. Ennek megfelelően a vizsgálatok magukba foglalják a betegek nyomonkövetése során rögzített klinikai tünetek, és a kezelés értékelését; az életminőség alakulását, komplement-, virológiai-, bakteriológiai és immunszerológiai vizsgálatokat, endokrin vizsgálatokat és azt endothelsejtek funkcióit jelző markerek meghatározását. Új módszerek beállítását is tervezzük, elsősorban a patomechanizmusban szerepet játszó különböző kaszkádrendszerek aktivációjakor keletkező degradációs, illetve hasítási termékeknek vizsgálatát. Molekuláris genetikai vizsgálatokkal olyan génvariánsokat analizálunk, amelyek a fenti kaszkádrendszerek működésével funkcionális kapcsolatot mutatnak. A vizsgálatokat az angioödéma centrumba (http://www.haenet.hu) irányított betegek vizsgálatával, követésével és tárolt mintáik analízisével valósítjuk meg.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-10-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
