témavezető: Merkely Béla
helyszín (magyar oldal): Kardiológiai Központ helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Bevezetés:
A ritmuszavarok kialakulásához és fennmaradásához az arrhythmogén szubsztrát mellett moduláló faktorok és kiváltó trigger együttes jelenlétére van szükség. Moduláló fakorként az ionháztartás zavara, hemodinamikai tényezők (emelkedett végdiastolés nyomás), valamint az autonóm idegrendszer egyensúlyzavara is fontos szerepet tölthet be az arrhythmogenesisben.
Az utóbbi két évtized kutatásai szignifikáns összefüggést támasztottak alá a cardiovascularis mortalitás- elsősorban a hirtelen halál egyik fő okaként szereplő malignus kamrai tachyarrhythmiák pathogenesise és az autonóm tónus egyensúlyzavara között. Az autonóm aktivitás kvantitatív analitikai lehetőségeinek fejlődésével a cardiovascularis rendszer vegetatív állapotát indirekt módon jellemző szívfrekvenciavariabilitás (HRV) paramétereinek vizsgálata előtérbe helyezett kutatási témává vált. A cardiovascularis rendszer válaszát az autonóm tónus változására a HRV értékek beszűkülése mutathatja. Előzetes vizsgálatunkban a kamrai ritmuszavarok előtt 70%-nál találtunk sinusfrekvencia emelkedést, 80%-ban csökkent szívfrekvenciavariabilitást, ami az autonóm tónus zavarára utal.
A ritmuszavarok kialakulásában triggerként tachycardia, extrasystole illetve pauza szerepelhet. Tachycardia és extrasystolia (hasonlóan a programozott extraingerléshez) reentry mechanizmusú aritmiák (postinfarctusos monomorf kamrai tachycardia) kialakulását segítik elő. Azonban Holter-EKG-val illetve cardioverter defibrillátorral dokumentált kamrai ritmuszavarok jelentős része (20-30%-a) pauza dependens indulást mutatott. Bradycardia talaján kialakuló ritmuszavarok csoportjába azon tachyarrhythmiák kerültek, amelyeknél a ritmuszavart megelőző frekvencia maximálisan 60/perc volt. A short-long periodicitás kritériuma az irodalomnak megfelelően, hogy az alapritmushoz képest a rövid periódus minimum 100 ms-mal rövidebb, a hosszú pedig legalább 100 ms-mal hosszabb legyen. A megfigyelt short-long-short frekvenciamintájú arrhythmiaindulás egy új entitást jelenthet. Ezen polimorf kamrai tachycardiák és kamrafibrillációk indulása triggerelt mechanizmusú is lehet. Állatkísérletes vizsgálatok utalnak azonban arra, hogy polimorf és monomorf kamrai tachycardia (VT) is lehet triggerelt kiindulású. Short-long-short periodicitás után induló malignus kamrai arrhythmiákat figyeltek meg organikus szívbetegségben szenvedő normál QT-intervallumú és veleszületett vagy szerzett hosszú QT-szindrómás betegeknél egyaránt.
Célkitűzések:
Klinikai, arrhythmiamechanizmust vizsgáló kutatásunk során a malignus kamrai arrhythmiák kialakulását befolyásoló autonóm idegrendszer szerepére valamint az elektrofiziológiai triggerként szereplő short-long-short periodicitás jelentőségére és az esetleges prevenciós lehetőségekre adhatunk választ.
1. A spontán fellépő kamrai tachycardiát (VT) és kamrafibrillációt (VF) megelőző periódus során a szívfrekvenciavariabilitás rövidtávú idő- és frekvenciatartományi paramétereket elemezzük. Meghatározzuk az extrasystolék (ES) előfordulási gyakoriságának változását az arrhythmia előtt. Kérdésünk, hogy ezen paraméterek változásaival előre jelezhető-e a malignus kamrai arrhythmia fellépése.
2. Saját és kevés nemzetközi adatok alapján feltételezhetjük, hogy a polimorf kamrai tachycardiák és kamrafibrillációk egy jelentős része indul short-long-short periodicitással, amelyek nagy valószínűséggel nem reentry mechanizmusúak. Vizsgáljuk a pauza dependens malignus kamrai arrhythmiák mechanizmusát és klinikai jellegzetességeit, a ritmuszavar indulásának, és kiválthatóságának analízise alapján. Malignus kamrai ritmuszavaros betegeknél a rutin elektrofiziológiai vizsgálatot kiegészítjük pauzát okozó extraingerléssel. A vizsgálatokat MAP regisztrálásra alkalmas katéterekkel végezzük, a repolarizációváltozás és az esetleges utódepolarizációk detektálásához. ICD-s és pacemakeres betegeknél elemezzük a készülék memóriájában tárolt intracardialis electrogrammokat, a spontán ritmuszavarok előtti és alatti RR intervallumokat, valamint a nem szűrt MAP és VER jelet. Összehasonlítjuk a pauzát okozó kamrai depolarizáció és a spontán ritmuszavar első ütésének kapcsolási idejét és morfológiáját. Vizsgáljuk magasabb frekvenciájú ingerlés (optimális esetben kétüregű készülékkel) és speciális ingerlési algoritmusok hatását e ritmuszavarok prevenciójában.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-10-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
