témavezető: Kempler Péter
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A cukorbetegség és szövődményei egyre nagyobb terhet jelentenek a társadalomra. Napjainkban az egészségügyi kiadások 13%-át teszik a cukorbetegség és szövődményeinek kezelésére fordított költségek. A diabetes neuropathia diabetica néven összefoglalt idegrendszeri szövődményei sajnos napjainkban is mostoha szövődménynek tarthatók. A neuropathia nagyon sok esetben a belgyógyász és a neurológus között, a senki földjén marad, és jelentőssége az egyetemi oktatásban is alárendelt. Következésképpen aluldiagnosztizált és alulkezelt szövődményről van szó, mely ugyanakkor dokumentáltan jelentős mértékben rontja a kórképben szenvedő betegek életkilátásait és életminőségét. Az idegbántalom szerteágazó klinikai tünetegyüttesén belül a követéses vizsgálatok által is bizonyított kedvezőtlen prognózis elsősorban az autonóm és szenzoros károsodás következménye.
A vegetatív idegrendszert érintő károsodás rossz prognózisa egyértelműen a cardiovascularis autonom neuropathia (AN) következménye. A keringési rendszert érintő AN a neuropathia-mentes betegekhez képest ötszörösére emeli a betegek halálozását. A kedvezőtlen prognózist magyarázó potenciális okok sorában a fájdalmatlan szívinfarktus/ischaemia, a keringés- és légzés leállása mellett elsősorban a major ritmuszavarok szerepelnek. A cardialis autonom neuropathia (CAN) súlyossága és a korrigált QT távolság megnyúlása között szignifikáns összefüggés áll fenn. A CAN egyik legelső tünete a nyugalmi tachycardia parasympathicus károsodás következménye. A szívfrekvencia emelkedése a cardiovascularis és nem cardiovascularis eredetű halálozás emelkedéséhez vezet. A CAN részjelenségeként mérséklődik az éjszaka fiziológiás körülmények között megfigyelhető szívfrekvencia- és vérnyomás csökkenés (non-dipper jelenség).
Az érzőideg károsodás leginkább paraesthesiák (zsibbadás, bizsergés, hangyamászásszerű érzés) formájában jelentkező “pozitív tünetegyüttese” a neuropathia diabetica legismertebb manifesztációja. A sensoros károsodásra (hasonlóan a fájdalmas neuropathiához) a végtagok distális részének típusosan harisnya-kesztyű mintázatú érintettsége, a panaszok nyugalomban, gyakran éjszaka való jelentkezése a jellemző. Többnyire az alsó végtagokon jelentkező panaszok a súlyosabbak.
A sensoros károsodás „negatív tünetegyüttese” a fájdalomérzés, hőérzés, tapintás- és helyzetérzés csökkenésének következményeiből tevődik össze. Napjainkban egyértelmű, hogy a diabeteses láb kialakulásának meghatározó kóroki tényezője a neuropathia. A fiziologiás érzetek csökkenése következtében a beteg gyakran nem vesz tudomást az alsó végtagot érő kisebb-nagyobb, részben nyomás által okozott sérülésekről: trophicus (neuropathiásnak is nevezett), típusosan fájdalmatlan fekély keletkezhet, mely melegágya az általában polimikróbás fertőzéseknek. Cukorbetegekben prospektív vizsgálatok eredményei szerint a nem traumás eredetű amputatiok 10-45x gyakoribbak, mint nem diabetesesekben és meghatározó többségük neuropathiás eredetű.
A Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Neuropátia Munkacsoportja az elmúlt 30 évben részletesen értékelte a neuropathia diabetica részjelenségeként jelentkező autonóm és szenzoros károsodás előfordulását és rizikófaktorait 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben, továbbá frissen felfedezett 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőkben. Igazolást nyert, hogy cukorbetegségben a hagyományos kardiovaszkuláris rizikófaktorok egyúttal a neuropathia kialakulásának és progressziójának rizikófaktorai is.
Ismert ugyanakkor, részben a Munkacsoport korábbi vizsgálatai alapján, hogy esszenciális hipertóniában szenvedőkben is kimutatható mind az autonóm, mind a szenzoros idegrendszer károsodása.
Hipertóniás cukorbetegekben az autonóm és szenzoros károsodás előfordulására vonatkozó adatok hiányosak, illetve ellentmondóak. Vizsgálataink célja az autonóm és szenzoros károsodás vizsgálata hipertóniában nem szenvedő cukorbetegekben, esszenciális hipertóniában szenvedő nem diabetesesekben, valamint hipertóniában és diabetesben egyidejűleg szenvedő betegekben. Értékelni kívánjuk a kardiovaszkuláris rizikófaktorok, a diabetestartam, valamint a hipertónia fennállásának időtartama hatását. Ugyancsak értékelni kívánjuk mindhárom betegcsoportban a cirkadián vérnyomás-változásokat, melyeket cukorbetegekben, elsősorban az autonóm neuropathia részjelenségeként írtak le.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-10-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
