 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
BEVEZETÉS
A perifériás idegek nagy frekvenciájú lineáris ultrahang vizsgálófejjel végzett ultrahangos (UH) vizsgálata egy viszonylag új diagnosztikai eljárás, amely még nem került széles körben bevezetésre. Ez eddigi eredmények rámutatnak, hogy módszer értékes kiegészítője lehet az elektrofiziológiai vizsgálatoknak, azonban a normálértékek és a biztosan kóros értékek nagy beteganyagon végzett felmérése, valamint a módszer pontos indikációs területeinek kidolgozása még várat magára.
Eddig elsősorban alagút szindrómákban (főként carpalis alagút szindrómában és az ulnaris ideg könyöktáji laesiójában), valamint traumás idegkárosodásokban és a perifériás idegek tumorai esetén bizonyult értékesnek az idegsonographia. Az idegeken a kompresszió helyétől proximálisan kialakuló oedema következtében az ideg keresztmetszetének megvastagodása és a fiziológiás echoszerkezet eltűnése, valamint hosszmetszeti ábrázolás során az ideg kaliberingadozásának kimutatása segít az alagútszindrómák diagnosztizálásában, emellett az UH-os vizsgálat hasznos segítséget nyújt az anatómiai háttér és a kiváltó okok megítélésében, illetve a posztoperatív állapot felmérésében. Sulcus ulnaris szindróma esetén dinamikus vizsgálatra is lehetőség nyílik, hiszen az ideg luxatiója az alkar behajlításakor jól megfigyelhető az UH-os képeken, ill. videofelvételen. A nervus ulnaris könyöktáji laesiójának vizsgálatakor különösen nagy előnye az idegsonographiának, hogy az axonális laesio esetén bizonytalan lokalizációt nyújtó elektroneurographiával szemben a sérülés magasságát pontosan kimutatja, ill. még normális elektrofiziológiai eredmények mellett is lokalizálhatja az idegsérülés magasságát. Továbbá, idegsérülésekben megállapítható az is, hogy neurotmesis vagy axonotmesis történt-e, amely az esetleges sebészeti beavatkozás szükségességét eldönti és meghatározza a prognózist. Ennek elkülönítése elektrofiziológiai módszerekkel nem lehetséges.
Az irodalmat áttekintve sem az idegek különböző magasságokban mért keresztmetszeti területének és hosszmetszeti átmérőjének normálértékei, sem a biztosan kórosként értékelhető értékek nem lettek még az összes idegre kidolgozva és nem tudjuk, milyen különbség tekinthető biztosan kórosnak a két testfél idegeinek azonos pontokon mért értékei között.
VIZSGÁLATI TERV
Ulnaris neuropathia
Ötven könyöktáji kompresszió következtében kialakult ulnaris neuropathiában szenvedő beteg, valamint 50 egészséges kontroll személy kétoldali ultrahangos elektrofiziológiai vizsgálatát tervezzük.
A n. ulnaris elektrofiziológiai vizsgálata magában foglalja a n. ulnaris motoros neurographiáját és F-hullámját, könyöktáji szegmentális motoros neurographiáját, antidrom sensoros neurographiáját, valamint a musculus abductor digiti minimi (ADM) koncentrikus tűelektródával történő electromyographiás vizsgálatát a motoros axonvesztés finomabb megítélésére.
A betegeket a típusos klinikai panaszok alapján választjuk ki és a vizsgálatba belevesszük az elektrofiziológiai eltéréseket nem mutató betegeket is. A betegeket az elektrofiziológiai eredmények alapján a következő csoportokra osztjuk: 1. nincs elektrofiziológiai eltérés, 2. könyöktájéki tisztán fokális demyelinisatio, 3. könyöktájéki demyelinisatiós + sensoros axonális károsodás, 4. nem lokalizálható tisztán sensoros axonális károsodás, 5. nem lokalizálható sensomotoros axonális károsodás.
A betegek 6. csoportjába tartoznak azok a betegek, akiknél a n. ulnaris laesio acutan, egy héten belül alakult ki és az acutan elvégzett motoros vagy szegmentális motoros neurographia vezetési blokkot igazol a könyöktájékon. Ezeknél a betegeknél többször végzünk UH vizsgálatot: egy héten belül, majd két hét múlva, majd ismét két hét múlva. Az elektrofiziológiai vizsgálatot három hét múlva ismételjük meg az esetlegesen kialakuló axonkárosodás megítélésre. Célunk, hogy meghatározzuk, hogy a frissen kialakult vezetési blokk mennyi idő elteltével diagnosztizálható UH-gal, ill. észlelhető-e akutan olyan UH eltérés, amely előrevetíti az axonkárosodás kialakulását. Ez segítene az acutan fellépő vezetési blokk esetén a terápia megtervezésében, az esetleges műtéti indikáció felállításában.
A n. ulnaris UH-os vizsgálata során meghatározzuk a n. ulnaris keresztmetszetének területét (CSA) az epicondylus medialis magasságában, valamint ettől három cm-re proximálisan és distalisan, emellett kiszámítjuk a maximális és a felkar közepén mért CSA hányadosát. Az ideg hosszanti síkban való ábrázolása során szintén a fenti három magasságban végeznénk el a hosszanti átmérő mérését. Statisztikai összehasonlítást végzünk a különböző, elektrofiziológiai szempontok szerint szétválasztott betegcsoportok maximális CSA és hosszanti átmérő értékei között, valamint az egyes betegcsoportok és a kontrollcsoport értékei között.
Polyneuropathia
Ötven elektrofiziológiai vizsgálattal igazolt sensoros vagy sensomotoros, axonalis vagy demyelinisatios, veleszületett vagy szerzett polyneuropathiában szenvedő beteg perifériás idegeinek nagy felbontású ultrasonographiás, valamint 50 egészséges kontroll személy elektrofiziológiai és ultrasonographiás vizsgálatát tervezzük.
Az elektrofiziológiai vizsgálat minimálisan magában foglal egy n. peroneus motoros és sensoros neurographiát és F hullámot, egy n. tibialis motoros neurographiát, egy n. suralis neurographiát, egy n. medianus motoros és sensoros neurographiát és F hullámot, egy n. ulnaris motoros és sensoros neurographiát, egy n. radialis superficialis neurographiát, valamint egy musculus tibialis anterior és egy ADM myographiát. A polyneuropathiák axonális, ill. demyelinisatiós jellegének elkülönítéséhez a Johnsen és Fuglsgang 2000-ben publikált kritériumrendszerét vesszük alapul.
A neurosonographiás vizsgálat a következőket foglalja magában: n. peroneus a térdhajlatban és a fibulafejecs magasságában; n. peroneus superficialis a bokánál; n. tibialis a térdhajlatban és a belbokánál; n. medianus a felkar közepén az alkar alsó harmadában és a csuklótájon; n. ulnaris a felkar közepén, az epicondylus medialis magasságában és az alkar alsó harmadában; n. radialis superficialis az alkar alsó harmadában. Meghatározzuk az idegek keresztmetszeti területét (CSA), egyszer az epineurium körül, egyszer azon belül mérve az egyik oldalon. Bizonyos polyneuropathiák esetében, ahol az egyes nyalábok is megvastagodnak (pl. Charcot-Marie-Tooth Ia) a maximális nyaláb keresztmetszetet is meghatározzuk, valamint legalább két idegen a vascularisatio mértékét is megvizsgáljuk. Az egészséges személyeken mért normálértékeket kor szerint csoportosítjuk.
A betegeket a következő csoportokra osztjuk: 1. axonalis polyneuropathia, 2. szerzett demyelinisatios polyneuropathia; 3. veleszületett demyelinisatios polyneuropathia. Figyelembe vesszük azonban az etiológiát is (ha ismert), valamint demyelinisatios polyneuropathiák esetén azt is, hogy mennyi szekunder axonkárosodás társult. Statisztikai összehasonlítást végzünk a különböző betegcsoportok egyes idegeinek CSA értékei között, valamint a betegcsoportok és a kor szerint illesztett kontroll személyek értékei között. Célunk annak meghatározása, hogy mely idegek mely paramétereinek vizsgálata nyújtja a leghasznosabb segítséget a polyneuropathiák UH-os diagnosztikájában. Továbbá, szeretnénk meghatározni, hogy az egyes csoportokon belül UH-gal mért kóros értékek mely elektrofiziológiai paraméterekkel korrelálnak a legjobban. Polyneuropáthiákban a peripheriás idegek morfológiai-ultrahangos vizsgálata a fentiek mellett a pathomechanizmusra vonatkozó értékes adatokkal is szolgálhat.
IRODALOMJEGYZÉK
1. Böhm J. A periférias idegek vizsgálata nagy felbontású ultraszonográfiával. Magyar Radiologia 2008; 82 (7-8): 280-286.
2. Beekman R, Visser LH. High resolution sonography of the peripheral nervous system- a review of the literature Eur J Neurol 2004 May; 11(5):305-14.
3. Cartwright MS, Shin HW, Passmore LV, Walker FO. Ultasonographic reference values for assessing the normal median nerve in adults. J Neuroimaging 2009 Jan;19(1):47-51.
4. Hobbson-Webb LD, Massey JM, Juel VC, Sanders DB. The ultrasonographic wrist to-forearm median nerve area ratio in carpal tunnel syndrome. Clin Neurophysiol. 2008 Jun; 119(6):1353-7.
5. Cartwright MS, Shin HW, Passmore LV, Walker FO. Ultrasonographic findings of the normal ulnar nerve in adults. Arch Phys Me Rehabil 2007;88:394-396.
6. Cartwright MS, Passmore LV,, YOon JS, Brown ME, Caress JB, Walker FO. Cross sectional area reference values for nerve ultrasonography. Muscle Nerve 2008;37: 566-571.
7. Volpe A, Rossato G, Bottanelli M, et al. Ultrasound evaluation of ulnar neuropathy at the elbow: correlation with electrophysiological studies. Rheumatology (Oxford) 2009 Sep;48(9)1098-101.
8. Beekman R, Schoemaker MC,Van Der Plas JP, Van Den Berg LH, Franssen H, Wokke JH, et al. Diagnostic value of high resolution sonography in ulnar neuropathy at the elbow. Neurology 2004; 62:767-773.
9. Zaidman CM, Al-Lozi M, Pestronk A: Peripheral nerve size in normals and patients with polyneuropathy an ultrasound study. Muscle Nerve 2009 Dec; 40(6): 960-6.
10. Heinemeyer O, Reimers CD. Ultrasound of radial, ulnar, median and sciatic nerves in healthy subjects and patients with hereditary motor and sensory neuropathies. Ultrasound med Biol 1999 Mar; 25(3):481-5.
11. Kele H. The potential value of ultrasonography in the evaluation of capal tunnel syndrome. Neurology.2003;61(3):389-391.
12. Visser LH, Smidt MH, Lee ML. High resolution sonography versus EMG in the diagnosis of carpal tunnel syndrome, J Neurol Neurosurg Psychiatry 2008;79:63-67.
13. Beekman R, Visser L: High resolution sonography of the peripheral nervous system-a rewiev of the literature. Neurology. 2004;11: 305-314.
14. Bayrak Ik, Bayrak AO, Tilki HE, Nural MS, Sunter T. Ultrasonography in carpal tunnel syndrome: comparison with electrophysiological stage and motor unit number estimate. Muscle Nerve 2007 Mar; 35(3): 344-8.
15. Beekman R, Visser L. Clinical, electrodiagnostic and sonographic studies in ulnar neuropathy at the elbow Muscle Nerve 2004 Aug; 202-208.
16. Filippou G, Mondelli M, Greco G, Bertoldi I, Frediani B, Galeazzi M, Giannini F. Ulnar neuropathy at the elbow: how frequent is the idiopathic form? An ultrasonographic study in a cohort of patients. Clin Exp Rheumatol 2010 Jan-Feb;28(1): 63-7.
17. Yoon JS, Walker FO, Cartwright MS. Ultrasonographic swelling ratio in the diagnosis of ulnar neuropathy at the elbow. Muscle Nerve 2008 Oct; 38(4):1231-5.
18. Gruber H, Glodny B, Peer S. The validity of ultrasonographic assesment in cubital tunnel syndrome: the value of a cubital-to-humeral nerve area ratio (CHR) combined with morphologic features. Ultrasound Med Biol 2010 Mar; 36(3):372-82.
19. Mondelli M, Filippou G, Frediani B, Aretini A. Ultrasonography in ulnar neuropathy at the elbow: relationships to clinical and electrophysiological findings. Neurophysiol Clin 2008; 38:217-226.
20. Bayrak AO, Bayrak IK, Turker H, Elmali M, Nural MS. Ultrasonography in patients with ulnar neuropathy at the elbow: comparison of cross-sectional area and swelling ratio with electrophysiological severity. Muscle Nerve 2010 Mar; 41(5):661-6.
21. Yoon JS, Kim BJ, Kim SJ, Kim JM, Sim KH, Hong SJ, et al. Ultrasonographic measurements in cubital tunnel syndrome. Muscle Nerve 2007;36:853-855.
22. Peer S, Bodner G, Meirer R, Willeit J, Piza-Katzer H. Examination of postoperative peripheral nerve lesions with high resolution sonography. AJR Am J Roentgenol 2001 Aug: 177(2): 415-9.
23. Cartwright MS, Brown ME, Eulitt P, Walker FO, Lawson VH, Caress JB. Diagnostic nerve ultrasound in Charcot-Marie-Tooth disease type 1B. Muscle Nerve. 2009 Jul;40(1):98-102.
24. Beekman R, Visser LH. Sonographic detection of diffuse peripheral nerve enlargement in hereditary neuropathy with liability to pressure palsies. J Clin Ultrasound 2002 Sep; 30(7):433-6.
25. Beekman R. Ultrasonography shows extensive nerve enlargement in multifocal motor neuropathy, Neurology 2005; 65:305-7.
26. Matsuoka N, Kohriyama T, Ochi K, Nishitani M, Sueda Y, Mimori Y, Nakamura S, Matsumoto M. Detetion of cervical nerve root hypertrophy by ultrasonography in chronic inflammatory demyelinating polyradiculoneuropathy. J Neurol Sci 2004 Apr 15; 219 (1-2):15-21.
27. Watanabe T, Ito H, Morita A, Uno Y, Nishimura T, Kawase H, Kato Y, Matsuoka T, Takeda J, Seishima M. Sonographic evaluation of. the median nerve in diabetic patients: comparison with nerve conduction studies. J Ultrasound Med 2009 Jun; 28(6):727-34.
28. Boehm J. Assessment of peripheral nerves in vascular neuropathy with high resolution ultrasonography. Ideggy Sz 2009 Jul 30; 62 (7-8): 277-81.
29. Ito T, Kijma M, Watanabe T, Sakuta M, Nishiyama K. Ultrasonography of the tibial nerve in vasculitic neuropathy. Muscle Nerve 2007;35:379-82.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-09-01 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
