témavezető: Bagdy György
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a halálokok sorrendje a századfordulón tapasztaltakhoz képest gyökeresen megváltozott. Míg korábban a különböző fertőző betegségek szerepeltek első helyen, az 1990-es évekre fokozatosan azok a betegségek váltak a leggyakoribb halálokká, amelyekben a magatartási tényezőknek meghatározó szerepük van. Ilyenek például a szív- és érrendszeri megbetegedések1,2. Magyarországon a halálozási arányok sorrendje hasonló az Egyesült Államokban tapasztalthoz, különbség, hogy a hazai adatokban a májzsugor illetve az öngyilkosság aránya jóval magasabb2. Ez utóbbiak közismerten a kóros alkoholfogyasztáshoz, illetve a depresszióhoz társulnak. Általánosan elfogadott, hogy mindkét csoport esetén jelentős szerepe van a szociális tényezőknek valamint örökletes faktoroknak. Ugyanakkor tudjuk, hogy mind a függőség, mind a hangulatzavarok létrejötte, alakulása során számos, egymást kölcsönösen befolyásoló szociális, pszichológiai, genetikai és neurokémiai tényező játszik fontos szerepet.
A Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében, korábban az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben Dr. Bagdy György által vezetett kutatócsoport Európai Uniós támogatás keretében (QLG-CT-2002-00809) részletesen vizsgálta az ecstasy farmakológiai és pszichés hatásait, külön kitérve a szervezetben, agyban mérhető akut és maradandó hatásokra, azok viselkedési következményeire. Eredményeiket hazai és külföldi szaklapokban illetve egy magyar nyelvű, Amit az ecstasyról tudni kell című könyvben foglalták össze3,4. Dr. Bagdy György kutatócsoportjával együtt 2007-ben a megszűnt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetből a Semmelweis Egyetemre költözött.
Egy másik vizsgálatsorozattal az átlagpopulációban jelenlévő definitív, illetve szubklinikus depresszióra és a depresszióra hajlamosító örökletes faktorokat, valamint a környezeti rizikófaktorokat és mindezek kölcsönhatásait tervezzük analizálni. Ebben a depresszió, szorongás, és az affektív temperamentumok valamint örökletes tényezők összefüggésével kapcsolatban végzünk, szintén az Európai Unió által támogatott vizsgálatokat (LSHM-CT-2004-503474) 5,6,7.
1. Murray C.J.L., Lopez A.D.: The global burden of disease: A comprehensive assessment of mortality and disabilty from diseases, injuries and risk factors in 1990 and projected to 2000. Cambridge,: Harvard Univ Press, 1996.
2. Buda B., Kopp M.: Magatartástudományok, Medicina könyvkiadó, Budapest, 2001.
3. Bagdy György: Amit az ecstasyról tudni kell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006.
4. Kirilly, E., Molnar, E., Balogh, B., Kantor, S., Hansson, S.R., Palkovits M., and Gyorgy Bagdy, G.: Decrease in REM latency and changes in sleep quality parallel serotonergic damage and recovery after MDMA: a longitudinal study over 180 days
International Journal of Neuropsychopharmacology 2008, in press.
5. Gonda X, Rihmer Z, Zsombok T, Bagdy G, Akiskal KK, Akiskal HS: The 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene is associated with affective temperaments as measured by TEMPS-A. Journal of Affective Disorders, 91(2-3):125-131, 2006.
6. Gonda X, Juhasz G, Laszik A, Rihmer Z, Bagdy G.:Subthreshold depression is linked to the functional polymorphism of the 5HT transporter gene. Journal of Affective Disorders, 87(2-3): 291-7, 2005.
7. Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A., Molnar, E., Juhasz, G., Bagdy,G.
New evidence for the association of the serotonin transporter gene (SLC6A4) haplotypes, threatening life events and depressive phenotype. Biological Psychiatry 64: 498-504, 2008.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-08-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
