témavezető: Jakus Zoltán Péter
helyszín (magyar oldal): SE-Élettani Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma keretében a nyirokerek növekedését, a folyamatot irányító molekuláris mechanizmusokat és a nyirokerek működésénekélettani és kórélettani szerepét vizsgáljuk.
A vérerek fejlődésével ellentétben, a nyirokerek az embrionális időszakban aszervek kialakulását követően fejlődnek.Az egyes szervekbe történő növekedésüket specifikus növekedési faktorok irányítják. A nyirokerek növekedését koordináló mechanizmusok sokkal kevésbé ismertek a vérérnövekedést serkentő faktorokkal összevetve.A nyirokérsejt-specifikus sejtfelszíni markerek és a transzgénikus technológiák nyújtotta lehetőségek jelentős előrejutást hoztak a területen, dea folyamat pontos háttere még nem tisztázott. A nyirokérrendszer fejlődését irányító mechanizmusok megértése és a folyamat részletes feltérképezése előfeltétele az új és hatékony nyirokrendszer-működést befolyásoló terápiás megközelítések kifejlesztésének.
A nyirokérrendszer egy nyílt kapilláris hálózat, amely a vérerekből az intersticiális térbe szivárgott folyadékot és fehérjéket szállítja vissza a keringésbe. A folyadékegyensúly szabályozásán túl az utóbbi években számos olyan folyamatban azonosították a nyirokérrendszer működésének a jelentőségét, amelyekben korábban fel sem merült az esetleges szerepük: például a koleszterin szállítás szabályozása,a vérnyomás regulációjaés több speciális immunfunkció irányítása. Számos gyakori betegségről kiderült újabban, hogykialakulásukban kóroki tényezőként szerepelheta nyirokerek működésének a zavara: egyebek mellett az elhízást vagy a magas vérnyomást említhetjük. Az előbbiekhez kapcsolódóan munkatársaimmal feltártuk, hogy a pulmonális nyirokerek működése,a nyirokműködés nem várt funkciójaként,az embrionális időszakban kritikus szerepet játszik a tüdő tágulékonyságának kialakulásában, ezáltal jelentősen hozzájárul az első légvétel sikerességéhez(Jakus et al., J. Exp. Med., 2014).A kutatásaink rávilágítottak arra, hogy az újszülöttkori légzési elégtelenség kialakulása nem csupán a felületaktív anyag termelés zavarának a következménye lehet, hanem egyéb mechanizmusok is fontosak az embrionális időszak végén a tüdő felkészítésében az újszülöttkori légzésre.Az utóbbi évek felfedezései tehát jelentősen hozzájárultak a nyirokműködés jelentőségéneka megértéséheza szervezet működésében, de még továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés, korábban nem vizsgált terület. A nyirokrendszer-működésélettani és kórélettani szerepének feltárásahosszú távon hozzájárulhat bizonyos betegségek hatékonyabb kezeléséhez.
Az in vivo orientált kísérleteink megvalósítása transzgénikus technológiák alkalmazására épül. Vizsgálatainkhoz génhiányos, sejtvonal-specifikusan génkiütött és floreszcensen jelölt fehérjéket kifejező (riporter) egértörzseket használunk.Képalkotó technikákatalkalmazunka floreszcensen jelölt szövetek és szervek láthatóvá tételéhez. A fejlődésbiológiai és funkcionális vizsgálataink szövettani, molekuláris biológiai és általános labortechnikákra épülnek.
A kutatási téma kifejezetten azoknak ajánlott, akik az in vivo kísérletes rendszerek és megközelítések iránt érdeklődnek. A téma orvosoknak, biológusoknak és molekuláris biológusoknak javasolt.
A kutatócsoportunk munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja támogatja a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-09-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
