A régészeti korszakokban élt kultúrák élettevékenységét nem csak az ásatásokon nagy számban előkerülő tárgyi leletanyagon keresztül, hanem az emberi tevékenység hatására létrejövő antropogén rétegek és üledékek vizsgálatával is nyomon követhetjük. Antropogén üledéknek, az emberi megtelepedéssel és az élettevékenységgel összefüggésben kialakuló, talajtani módszerekkel (is) vizsgálható és értékelhető anyagfelhalmozódást tekintjük. Az antropogén üledékekben tárolódó növénytani maradványok (mint például a bioarchaeológiai indikátorok) felhasználhatóak annak érdekében, hogy a lelőhelyen kívüli (pl.: gyűjtőkörzet elemzés), lelőhelyen belüli, illetve objektumon belüli ember-növény és ember-környezet kapcsolata felderíthető és megérthető legyen.