A löszpusztagyepek kiterjedése drasztikus mértékben csökkent Magyarországon az elmúlt két évszázad során. A művelésből kivont szántóföldek természetvédelmi célú visszagyepesítésével elősegíthető a specialista fajok fennmaradása, illetve növelhető a gyepközösségek táji szintű stabilizálódásának esélye. A jövőbeli sikeres restaurációkhoz komplex tervezésre és hosszú távú adatokat szolgáltató vizsgálatokra van szükség. A kutatás fő célkitűzése gyeprekonstrukciós módszerek hatékonyságának összehasonlítása löszparlagokon, különböző térléptékben, állandó kvadrátok segítségével. A monitorozás során szerzett ismeretek hozzájárulhatnak a löszparlag-regeneráció belső differenciálódási útjainak megértéséhez, növelve a restauráció eredményességét.