Az emberi beavatkozás mértékére tekintettel "Antropocénnek" nevezett korban nyilvánvalóvá vált az emberi hatások fenntarthatatlansága, a fogyasztás korlátozásának az igénye. A földi ökoszisztéma károsodásaira, eltartó képességének korlátosságára, a klímaváltozásra reagálva számos nemzetközi, regionális, valamint nemzeti jogszabály született és születik folyamatosan. A tágabb értelemben vett környezetjogon belül - az olyan környezeti hatások, mint az energiaciklus környezeti ártalmai miatt - az energiajog szükségszerűen érintett. A doktori kutatások legáltalánosabb kérdése lehet, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira tekintettel miként fejleszthető e jogterület. Vizsgálható a már meglévő szabályozás belső koherenciája, a fogyasztáscsökkentésre ható gyenge és erős szabályozási megoldások. A választott témák ugyanakkor olyan speciális területekre is koncentrálódhatnak, mint az energiafelhasználás, a megújuló energiaforrások joga, a klímavédelmi eszközök, az ezekkel kapcsolatos szabályozási reformok. Kutatás-módszertani szempontból szükséges a tudományközi megközelítés (környezetpolitika, környezet-gazdaságtan, illetve bizonyos természettudományi ismeretek) alkalmazása. A problémafeltáró módszer, a hagyományos elemzési módszerek mellett, kiemelt szerepet játszik a különböző térségek, országok jó szabályozási gyakorlatainak feltárásában és összehasonlító vizsgálatában.