A szemestermény szárítás igen magas energiaigénye és esetenként környezetkárosító hatása miatt igyekeznünk kell a szárítást a lehető legnagyobb hatékonysággal elvégezni. A kutatás célja ezt a hatékonyságnövelést elérni gravitációs rendszerű keresztáramú szárítóberendezés konstrukciójának (a légbefúvó csatornák geometriai kialakításának) módosításával, felhasználva egy XVII. századi geometriai probléma analitikus megoldását, valamint modern numerikus (explicit dinamikai) modellezési módszereket.