A kívánt egyedi fehérjét (pl. glukóz tarnszporter 1) kódoló plazmidot transzfektáljuk egy sejtkultúrába (pl. HepG2 máj karcinóma sejtvonal). Előtte a plazmidba olyan speciális nukleotid szekvenciát építünk be, amely egy nem természetes aminosav származékot kódol (BCN-lizin, ez egy reaktív aminosav). A transzfektált sejtekben szintetizált fehérje egy ponton tartalmazza a reaktív aminosavat. A szintézis után az élő sejtekhez egy tetrazin csoportot hordozó fluorogén molekulát adunk, mely belép a sejtekbe és kovalens, fluoreszcens produktumot képez a reaktív lizin molekulával. Ily módon, fluoreszcens mikroszkópiával a jelölt fehérje kölcsönhatásai (pl. transzlokáció a sejtmembrán felé) közvetlenül nyomonkövethetők, a glukóz felvételt szabályozó molekulák (gátló, serkentő) hatásai élő sejteken vizsgálhatók. A módszernek jelentősége lehet potenciális antitumor hatású vegyületek tesztelésében, melyek gátolják a glukóz felvételt/metabolizmust.