A kapszaicin már az XIX. század eleje óta ismert és vizsgált hatóanyag, amelyről kimutatták, hogy topikálisan alkalmazva is szerepe van a fájdalomérző idegvégződések tartós ingerlésében.
Terápiás felhasználása során kihasználják, hogy a kapszaicinnal érintkező bőrfelületen erős vérbőség, helyi gyulladás alakul ki, amely a készítmény tartós alkalmazása esetén fájdalomcsillapító hatást eredményez. Ma Magyarországon számos ilyen termék található meg a gyógyszertárak és drogériák polcain, azonban kérdéses, hogy az elérhető félszilárd készítmények milyen alkalmazhatósággal, nem utolsó sorban milyen hatóanyagtartalommal kívánják elérni a betegek állapotjavulását. A téma a piacon fellelhető kapszaicin tartalmú készítmények (például krém, kenőcs, gél) gyógyszertechnológiai vizsgálatát, stabilitásának értékelését öleli fel.